Három album mint kései elégtétel

Ritkaságnak számít ma már egy vinil hanglemez megjelenése, a legtöbb háztartásban már nincs is lemezjátszó, esetleg egy polcon porosodik, rosszabb esetben egy szekrény mélyén pihen. A fiatalok a CD-t is alig használják, a zenehallgatás leggyakoribb eszköze a telefon. Novemberben viszont három hagyományos album is a boltokba került a Moiras Records kiadó gondozásában, ezeket mutatták be a tegnapi sajtótájékoztatón a Fővárosi Művelődési Házban: az 1970-es Szép leányok, ne sírjatok! film zenéje, a V’73 együttes, valamint a Barbaro együttes 1992-es koncertje Ilju Haramia címmel.

Sáfár József, Frenreisz Károly, Tzotzoglu Jorgosz és Kisfaludy András a Moiras Records tegnapi sajtótájékoztatóján Fotó: Teknős Miklós

Kovács László a kelet-európai rockzene rajongójaként először vinillemezeket és kiadatlan hangfelvételeket gyűjtött, aztán a kétezres évek közepén megalapította a Moiras Records kiadót, amely a magyar könnyűzene elfeledett vagy nem is ismert felvételeire fókuszál.

Amikor a Moiras Records elindult, 2005-ben a vinillemez gyakorlatilag nem létező műfaj volt. Aktívabb és csendesebb időszakok váltakoztak a kiadó életében. Úgy tűnik, egy ideje ismét belendültek, a világzenei úttörő Kiss Ferenctől egy válogatást jelentettek meg tavaly és az 1970-es, letiltott albumot is kiadták az Illés zenekartól.

Sáfár József, Frenreisz Károly, Tzotzoglu Jorgosz és Kisfaludy András a Moiras Records tegnapi sajtótájékoztatóján
Fotó: Teknős Miklós

Akárcsak az előbb említettek, a mostani kiadványok is csak vinil LP formátumban, egyszeri, korlátozott kiadásban, sorszámozott borítóval jelennek meg.

Mészáros Márta 1970-es Szép leányok, ne sírjatok! című filmjében szinte végig szólt a beatmuzsika. A film zenéje mindmáig nem jelent meg, ezt a hiányt pótolja a mostani album, közreadva a legjobb számokat, a Kex, az Illés, a Metro és a Tolcsvay testvérek, valamint Zalatnay Sarolta előadásában. A borítót, stílusosan, Szyksznian Wanda, az Illés korabeli grafikusa tervezte.

A V’73 együttes koncertalbumának felvételei 1973–1976 között készültek. A formáció mindhárom tagja Zeneakadémiát végzett, képzett hangszeres művész volt, ez a magyarázata az ugyan rockos hangvételű, de virtuóz hangszerkezelésnek.

Az együttes mintegy Magyarország válasza volt az Emerson, Lake & Palmer progresszív rockot játszó triójára. Lemezük megjelenését mégis elkaszálta az akkori kultúrpolitika. Éppen ezért érzi kései elégtételnek a mostani kiadványt Sáfár József, az együttes egykori basszusgitárosa, hiszen Herpai Sándor dobos öt évvel ezelőtt elhunyt. Viszont abban reménykedik, hogy a 2017-ben két agyvérzést is szenvedett Lerch István billentyűs gyógyulásához ez az album is hozzájárulhat.

A harmadik albumon a saját meghatározása szerint etnorockot játszó Barbaro együttes (amelynek eredetileg Allegro Barbaro nevét a Bartók-örökösök nem engedélyezték) 1992-ben készült kiadatlan koncertfelvételei hallhatók, amelyek a zenekar vad és progresszív oldalát is megmutatják. Az új kiadványokkal az érdeklődők az Illés Klub december 14-i összejövetelén is találkozhatnak a Fővárosi Művelődési Ház színháztermében.