Rajzolt valóság a mozivásznon

A magyar animáció élő ­klasszikusait bemutató sorozatot indít az Uránia Nemzeti Filmszínház. Elsőként Szindbád, bon voyage! címmel három vetítés és egy életmű-kiállítás által Gyulai ­Líviusz papírra és filmre álmodott meséinek világába nyújt betekintést.

Gyulai Líviusz, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész mintegy ötszáz könyvet illusztrált, sajátos humorú képeket rendelt a legnagyobbak műveihez Villontól Shakespeare-ig és Karinthytól Weö­resig. Irónia, komiszság, pimasz játék, derűs bölcsesség – ez egyaránt felfedezhető az animációs filmjeinek kockáin és a tollrajzai, rézkarcai, linómetszetei, litográfiái olykor pajzán ábrázolásain is. Ez a bátorság, hogy minden prüdériától mentesen ábrázolja az élet számtalan arcát, teszi műveit frissé, szerethetővé. Összekacsintásra hív, de nemcsak a felnőttek a cinkosai, hanem számos pimaszságot enged a gyerekeknek is.

Don Quijote, Casanova, Szindbád – csak néhány azon karakterek közül, amelyek inspirálták őt, és mindhez olyan figurát rendelt, amely óhatatlanul a legsajátságosabb arcaikat jelenti sokunknak. Most, mint a rendezvény címe is jelzi, az utazó kerül előtérbe. „Utazóféle vagyok. De sosem csak átutazó. Arra vágyom – s tudom, e kívánságom mind elérhetetlenebb –, hogy elidőzhessek egy-egy munkám világában, a képzelet számomra nagyon is valóságos színhelyén” – vallja a művész.

A humorban nem ismer tréfát. Jelenet az Egy jenki Artúr király udvarában című sorozatból
Fotó: Mediamecenatura

Vasárnap 15 órától Mesék kisebbeknek Gyulai Líviusz műhelyéből címmel a Jómadarak (1980) és a Tinti kalandjai (1988) sorozatok legjobb epizódjai­ból vetítenek egy válogatást. Gyulai Líviusz már gyermekkorában is rajzolt képes forgatókönyveket. Első kisfilmje, A Delfinia kislánya 1976-ban készült, majd a kentaurokról szóló Új lakók következtek. „[Az animációs filmekben] talán több látszik »belőlem«. Az Új lakók kentaurcsaládja abba a házba költözik, amelyben én lakom. A család egyetlen tagja sem akar különbözni, csak hát – mindegyiküknek patája van. Groteszk figurák, mert ebben-abban elütnek környezetüktől, s különbözésüket észre sem veszik. Csak épp senki sem képes megbékélni velük…” – jegyezte meg Gyulai Líviusz egy interjúban.

A Golyós mese az első nemzetközi internetes animációsfilm-fesztivál győztese lett, a Jónással pedig 1997-ben másodszor képviselte Magyarországot a cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Krúdy-filmterve, A Szindbád, bon voyage! 2001-ben, Az én kis városom egy évvel később valósult meg – ezeket is vetítik a szerzői filmek között.

Az alkotóval is találkozhatnak az érdeklődők: fél hattól Szepessy Béla grafikusművész, egyetemi tanár és Tomcsányi Vilmos operatőr-rendező beszélget Gyulai Líviusszal, az esemény zárásaként pedig újabb válogatás lesz látható az Egy komisz kölyök naplója és Egy komisz kislány naplója sorozatok legjobb epizódjaiból, valamint az Egy jenki Artúr király udvarában sorozat eddig elkészült két epizódját vetítik.