Világraszóló filmes siker

Magyar győzelem is született a Nemzetközi Emmy-díj-gálán hazai idő szerint tegnap hajnalban. Gera Marinának ítélték a legjobb színésznő kategóriában a díjat a Szász Attila rendezte Örök tél című film főszerepében nyújtott alakításáért. Az elismerés azért óriási jelentőségű, mert ez volt az első alkalom, hogy egyáltalán jelöltek alkotást hazánkból e rangos nemzetközi televíziós versenybe, amelyen az Egyesült Államokon kívül készült legjobb televíziós produkciókat ismerik el. Gera Marina lapunknak korábban kiemelte, a díjátadás napjának szimbolikus jelentősége is van, mert november 25-e a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja.

Az Örök tél főszereplője büszkén pózol. Az elismerés a magyar filmgyártásnak is jól jöhet Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes

„Jó estét, Magyarországnak pedig jó reggelt! Ma azokról a magyarokról emlékezünk meg, akik szenvedtek a Szovjet­unió alatt. Az ő emléküknek ajánlom a díjat” – mondta magyar idő szerint tegnap hajnalban Gera Marina magyar színésznő New Yorkban a Hilton szálló dísztermében, amikor átvette a Nemzetközi Emmy-díj-gálán a legjobb színésznőnek járó elismerést a Szász Attila rendezte Örök tél című film főszerepében nyújtott alakításáért. Mindezek után könnyeivel küszködve köszönetet mondott családjának és a film stábjának.

A lapunknak adott interjúban korábban kiemelte, hogy nemcsak magát, hanem hazáját is képviseli a díjátadón, ami nagy felelősség. Ennek az egyik oka, hogy első alkalommal jelöltek alkotást hazánkból e rangos nemzetközi televíziós versenybe.

Az Örök tél főszereplője büszkén pózol. Az elismerés a magyar filmgyártásnak is jól jöhet
Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes

Egy ilyen elismerés a díjazotton kívül Szász Attila filmrendezőnek, Köbli Norbert forgatókönyvírónak, Nagy András operatőrnek, Lajos Tamás és Köves Ábel producereknek is szól, azonfelül, hogy a film sikeréhez az egész stáb hozzájárult. Az Örök telet a Gulág Emlékbizottság támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának segítségével, a mű a gulágemlékévre állt össze.

A színésznő a szerep kedvéért 46 kilóra fogyott le, amire azért volt szükség, mert a gulágra internált nőket nemcsak dolgoztatták, hanem éheztették is, ami ép ésszel szinte felfoghatatlan kegyetlenség.

Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket. Hogy az ellenállásukat letörjék, azt mondják nekik, hogy csak egy kis munkáról van szó, három hét kukoricatörésről.

A gyerekeiktől és családjuktól elszakított nők azonban rövidesen marhavagonokban találják magukat, embertelen körülmények között egy szovjet munkatáborba viszik őket. Itt egy szénbányában kell kényszermunkát végezniük.

Gera Marina egyrészt sokat fogyott azért, hogy egy beesett arcú, nyomorúságos körülmények között élő szerencsétlen magyar nő túlélésért való harcát mutassa be a kommunista diktatúra munkatáborában, másrészt kifinomult színészi eszköztárral ábrázolnia kellett azt is, hogyan próbálja megőrizni a személyiségét a létért vívott küzdelemben.

A díjazott színésznő alakításának nagysága egyébként abban áll, ahogy bemutatta azokat a lelkiállapotokat, amelyeket az élet teljes feladása és a farkastörvények elleni emberfeletti küzdelem között élhettek meg az elhurcolt nők.

A forgatókönyvírót, Köbli Norbertet dicséri, hogy a Gera Marina által megformált Irén figurájának igazi drámai mélységet adott, Szász Attila rendezésének nagysága pedig abban áll, hogy nemcsak a történeti hitelességet vette alapul, hanem arra is nagy hangsúlyt helyezett, hogy legyen tér és idő Gera Marina túlélésért való lelki küzdelmének ábrázolására, miközben a film katarzist sem nélkülöző drámai cselekménye megmaradjon a nézők által izgalmasnak ítélhető történelmi alkotásnál.

Felnőtt ugyanis egy nemzedék, amely a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszerről – amelyet gyűjtőfogalomként gulágnak nevezünk – alig tud valamit. Ám minden jó pedagógus tudja, hogy érzelmi viszonyulás nélkül történelemről beszélni nem érdemes.

A díjazott Köbli Norbert és Káel Csaba társaságában
Fotó: Facebook

Ezért is fontos, hogy a film készítői a történelmi ismeretek átadásán túl a nézőkben bonyolult érzelmi viszonyrendszert is képesek voltak kialakítani a kommunista diktatúra munkatáborainak áldozatai és az évtizedekig hallgatásra kényszerített túlélői iránt.

Gera Marina lapunknak mindezt úgy fogalmazta meg: „A legőrjítőbb az lehetett, hogy nem tudták, mennyi időt kell kibírniuk. Ha tudod, hogy mennyi idő van hátra, akkor berendezkedhetsz, számolhatsz és foggal-körömmel ragaszkodhatsz az életedhez, mert tudod, hogy tíz év múlva hazamehetsz. Ők nem tudták. Sokan ebbe a bizonytalanságba, a kilátástalan letargiába haltak bele.

Irén úgy maradt életben, hogy tudatosan elfelejtette a családját. Egy új »lágeréletet« kezdett azért, hogy egyszer majd újra láthassa őket. Erős hit nélkül ezt nem lehetett volna kibírni” – tette hozzá a díjazott magyar színésznő.