Gian Paolo Brizzi hungarológus, Szvorák Zsuzsanna felvidéki magyar nyelv és irodalomtanár, valamint Turczi István költő, műfordító vehette át a Pro Cultura Hungarica díjat az Emberi Erőforrások Minisztériumában szerdán, a magyar kultúra napján.
A magyar kultúra napját hagyományosan a Himnusz születésének évfordulóján ünnepeljük – emlékeztetett a díjak átadása előtt az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós hangsúlyozta: a magyarság ezen a napon emlékezik a kultúra nemzetmegtartó erejére; napjaink kihívása pedig biztosítani a magyar kultúrán belül a sokszínűséget és ezzel együtt az arányosságot.
A miniszter értékelése szerint az utóbbi időben sikerült elmozdulni az értékek felé és megoldani a kultúra finanszírozását is. Ennek köszönhetően a magyar kultúra egyetlen területe sem kap kevesebbet, mint korábban, a független színházak sem – fűzte hozzá.
Újjászervezik a magyar irodalmi életet, átszervezik a Petőfi Irodalmi Múzeumot, rendezett viszonyokat teremtenek a múzeumokban, levéltárakban és az előadóművészet területén – sorolta a példákat Kásler Miklós.
Mint hozzátette, a 2010-es 172 milliárdról idén már 584 milliárd forintra emelkedett a kultúra állami támogatása, miközben Budapesten és vidéken is a kiegyezés óta legjelentősebb kulturális fejlesztési hullám zajlik le. A Liget Budapest projekt például a nyugati világ legnagyobb kulturális beruházása – említett példát.
Mindez azt a célt szolgálja, hogy a kultúra legyen mindenkié, a magyar kultúra értékeit a mostani és a későbbi generációk is élvezhessék – közölte Kásler Miklós.
Gian Paolo Brizzi Európa első egyeteme, a Bolognai Alma Mater Studiorum professor emeritusa. A méltatás szerint a bolognai székhelyű egyetemközi kutatócsoport vezetője, köteteinek szerkesztője. A Magyar emlékek Itáliában program munkatársaként pótolhatatlan segítséget nyújtott az emilia-romagnai anyag feldolgozásában, szoros kapcsolatot épített ki több magyarországi intézménnyel, és külön figyelmet szentel az itáliai egyetemek magyar hallgatóinak. Munkásságával, életművével jól példázza azt, hogy miként válhat egy nem magyar ember par excellence hungarológussá, hozzájárulva a magyar kultúra megismertetéséhez a világban.
