Húsvéti kalandozások

Természetesen a képzőművészet, a múzeumok, a galériák sem kapituláltak a Covid-19 előtt. A virtuális térbe költöztek. No persze, jelen voltak ott eddig is, azonban a kijárási korlátozás felgyorsította a művészeti ág kreatív online jelenlétét. Teszem hozzá, mint a többiét. Azaz a járvány rávilágított az amúgy szintén változtathatatlanra: az internet érdemben beleszól az alkotásba, az alkotások befogadásába. Nem maradhatott ki ebből a folyamatból a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) sem. Lássuk, mi mindennel várnak kurátorai a virtuális világban.

Szinyei Merse Pál talán leghíresebb festménye, a Majális

A Magyar Nemzeti Galéria nyitólapján azonnal kínálja magát a Digitális Múzeum Program. Vegyük sorra a kínálatot.

Az első karantén ihlette gyűjtemény a Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig. Erre, s az összes többire igaz, hogy minden teremhez tartalmas művészettörténeti hátteret kapunk, épp olyan hosszúságban, amit a látogató vélhetően el is fog olvasni. Ha ezt megtettük, belépünk az adott térbe, ahol 180 fokban pillanthatunk körbe, mi több, átsétálhatunk egyik teremből a másikba – az aktuális hely éles, míg a többi életlen. Az egyes képek melletti fehér korongra kattintva a műről kapunk információt, illetve megnézhetjük teljes képernyős módban. (Kár, hogy nem lehet jobba ráközelíteni a vásznakra, akár a valóságban, ahol felfedezhetjük az ecsetvonásokat.)

A Múzeum otthonról, avagy #maradjotthon 10 állomásos, azaz ennyi alkotást mutat be Renoirtól, Pauer Gyuláig. A Tavasz van! Gyönyörű! címet viselő 8 festményt gyűjtött egybe, olyanokat, mint Szinyei Merse Pál: Majálisa, Ferenczy Károly: Festőnője (amely az adott tárlat borítóképe). A kurátorok 50 percre taksálják a látogatási időt, amely alatt elolvashatjuk a képekről szóló tömör leírást, illetve, hogy az MNG mely gyűjteményének darabja az adott munka. (Jelzem, szintén nem lehet kellően ráközelíteni a műalkotásokra.)

A Díszmagyarban 5 állomásos, 20 perces, ahol Benczúr Gyula: Budavár visszavétele mellett Peter Krafft történelmi vásznaiban gyönyörködhetünk. A német-osztrák mester 10 évesen kezdett rajziskolába járni, 19 éves korától a bécsi Képzőművészeti Akadémián történelemfestést tanult, e mellett jeles portréistaként működött, valamint igazgatta a Belvedere Galériát. Itt található ma a világ legnagyobb Klimt gyűjteménye.

Szinyei Merse Pál talán leghíresebb festménye, a Majális

A Fordulópontok elnevezésű virtuális gyűjteményben csupa olyan „sláger” alkotást hoztak össze a művészettörténészek, mint Munkácsy Siralomházát, Szinyei Majálisát, Csontváry Zarándoklás a cédrushoz Libanonban címűt, Rippl-Rónai Kalitkás nőjét, Bernáth Aurél Riviéráját. Az utolsó tárlat a szerelem témáját dolgozza fel.

A kurátorok, tervezők, művészettörténészek gondoskodtak gyermekeknek szóló húsvéti aktualitásról is. A „Húsvéti tojáskereső” játékra invitálásuk így szól: „Napfényes, tavaszias festményeinken színes tojások és fehér nyuszik bújtak el. Hányat találsz meg közülük?” Tojáskeresés közben a lurkók Benczúr Gyula, Iványi Grünwald Béla, Fényes Adolf, Körösfői-Kriesch Aladár, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József népszerű vásznaival ismerkedhetnek. Örömmel jelenthetem, hogy itt rá lehet zoomolni a festményekre!

Az otthonbazártság ihlette a #Keratívkaranrén című akciót. „Szedj össze tárgyakat, melyeket már kidobnál vagy évek óta melletted porosodnak és hozd létre saját műalkotásodat ragasztóval, festéssel, varrással, bármilyen eszközzel, ami eszedbe jut. A fotókat a [email protected] email címre várjuk!” – áll a felhívásban.

Rajta, bíztatok én is mindenkit az alkotásra, lévén a sikerülteket ország-világ megnézheti majd a Magyar Nemzeti Galéria Facebook oldalán, illetve honlapján.