Robert Merle végtelen lehetőségeket teremt az írói fantáziának

Ha van könyv, amelyik kitölti a karanténból hátralévő időt (még akkor is, ha Isten ments! évekig eltart a karantén), az nem más, mint Robert Merle Francia história című tizenhárom kötetes (!) regényfolyama, remekműve, amelyik úgy szippantja be az olvasót már rögtön az első mondatokkal, és úgy viszi le aztán a fejét, hogy annál jobb se kell, de nem is kellhet: ez maga az irodalom, és minden, ami az irodalom udvartartásához tartozik.

Az a jelenet pedig, amikor a franciák belépnek egy angol kocsmába („E szóra: »francia«, megbolydult a terem, s ahány tekintet, mind úgy szegeződött rám, ahogy a célba találó nyíl: rezegve.”), és két és fél oldalon lemegy a legteljesebb nemzetkarakterológiai börleszk-párbeszéd és -párbajelőkészület, hát annál szebb talán nincs is… Kezdjék el olvasni, hölgyeim és uraim, és többé nem tudják abbahagyni; aztán mire a 13. kötet végére érnek, elmúlik minden rossz.

Robert Merle: Francia história. Tizenhárom kötet.