Versfordítás. Hát az meg mi fán terem?

„Céhen kívüli, amatőr fordító” – így jegyzi a 160 német költő 678 versének fordítását tartalmazó, magánkiadásban megjelent gyűjteményes kötetét Szalki Bernáth Attila. Bár a kötetben szereplő költemények közül jó párnak az eredetijét a mai napig is betéve tudom, nem tisztem, és meg sem próbálom a fordítások színvonalát minősíteni. Talán nem véletlen, hogy Szalki Bernáth Attilának a mai napon 13 kötetben, honlapján, két internetes portálon és a Magyar Elektronikus Könyvtárban is olvashatók a fordításai, és munkásságát több díjjal is elismerték, alighanem nálam avatottabbak.

„Költészet! Hát az meg mi fán terem?” – teszi fel a fordító, végül is nem tudni, saját magának, avagy az olvasóknak a kérdést a vaskos kötet előszavában. Versfordítás. Hát az meg mi fán terem? – teszem fel én már évtizedek óta a kérdést magamnak és a költemények átültetésével foglalkozó ismerő­seimnek is. Mert én is úgy tartom, akárcsak Szalki Bernáth Attila, hogy „a költészet két legfontosabb eleme: a ritmus és a rím!” Ezt a két legfontosabb elemet próbálja visszaadni a fordításaiban Szalki Bernáth Attila is, és hogy mennyi lehetőséget rejt csodálatos anyanyelvünk, azt talán Goethe A vándor éji dala II. (Wanderers Nachtlied II.) című verse fordításának pontosan harminc variá­ciója bizonyítja. Hogy ezek közül melyik vetekszik vagy netán múlja felül a közismert Tóth Árpád-fordítást (tudják, azt, amelyikben van az a szívmelengető sor, hogy „már búvik a berki madárka”), annak eldöntését önökre bízom. Én inkább az egyik kedvenc Goethe-költeményem (A rémkirály – Der Erlkönig) utolsó versszakát idézem Szalki Bernáth Attila fordításában: „Megrémül apja, s vágtat mint a szél, / Szorosan tartja alélt gyermekét, / Csapzottan éri el az udvarát; / Karjával ölelve halott fiát.”

A könyv azok számára igazi csemege, akiknek van lehetőségük és idejük az eredeti verseket a fordítások mellé tenni, de azoknak is élmény a böngészése, akik nem tudnak németül, de szeretnének egy nagyon tág és átfogó képet kapni a német költészet hatalmas kincsestárából a XVII. századtól a XX. század elejéig, Friedrich von Logautól Gerrit Engelkeig.

Szalki Bernáth Attila: A világ versekben – Válogatás négy évszázad német költészetéből. Magánkiadás, 2020.