A gazdasági válság kényszerének hatására és társadalmi, illetve külpolitikai, valamint belpolitikai ellenzéki nyomásra a keleti blokk országaihoz hasonlóan végbement, Magyarországon mintegy két év alatt fokozatosan lezajlott rendszerváltozás a könnyűzenei élet produktumain is erős nyomot hagyott. Megérne egy misét minden ebből az alkalomból született populáris zenei alkotás, továbbá rendezvény, kezdeményezés és koncert részletes taglalása. A Hobo Blues Band Tábortűz mellett című lemezének ilyen szempontjából való ismertetését most folytatjuk.
A rock and roll doktor és a gyáva bohóc
Az emigráció egyfajta szemszögét jeleníti meg a lemezen a Gyáva bohóc című szám, amely mintegy megfutamodásnak veszi, ha valaki lelkiismeret-furdalástól gyötörve ott hagyja a családját a kilátástalanság miatt, miközben – micsoda áthallásos szójáték, aminek viszont már semmi művészetpolitikai tétje nem volt – a dühtől sem tudott vörös lenni. A szabadságvágy ez esetben erősebb a családi köteléknél, az alvó fiától búcsúzott a „részeg rémek bolondja”, aki maga is sokszor a pohár fenekére nézett, bizonyára a hatalmat gyakorlóktól elszenvedett megalázottság és kiszolgáltatottság mindennapos élménye miatt. A kiszolgáltatottság, a mély csalódottság, a teljes nihil süt át ebből a Tony Lakatos szaxofonjátékával átszőtt nótából. A szövegben visszatérő elem a rossz sors miatt Istennel való – teológiai értelemben teljesen alaptalan – szembenállás, amire az elkeseredettség viszi a szolgaságtól szenvedő alanyt. Az ilyen magas fokú letargiát demokráciában és jólétben felnőtt emberek nem is igen érezhetik át, legfeljebb megérthetik.
A Rock and roll doktor a disszidensek alkoholba fojtott beilleszkedési zavarát mutatja be, kicsit ismét megfricskázva az egyházat, hiszen a szövegben a bár provokatív módon a templom mellett található, ahol találkoznak a Kelet-Európából Amerikába szakadt emberek. Ők azok, akik a vasfüggönyt békésen szidták, és Lenint is kifordítva idézték. Rocktörténeti a pillanat újfent: először lehetett lemezen szidni hivatalosan és konkrétan a megszálló orosz csapatokat, és ezt a ziccert ebben a tételben Hobo nem hagyta ki („megszállt az ördög, mint az oroszok”). Amerika ezzel szemben hamis illúzióként az ígéret földjeként szerepel, ahol kolbászból van a kerítés, „kéznél a pezsgő, jöjjenek a lányok”, és eközben még az FBI-ban sem kell megbízni, sőt Hobóra jellemző módon megjelenik a hétköznapitól eltérő szexualitás is, hiszen szerinte még a férfikötelesség teljesítésének problémájára is a megfelelő recept a rock and roll doktor feltárcsázása. Persze ezt a tanácsot nem szabad véresen komolyan venni, ezek a hobói költői képek csupán a paródia megnyilvánulásai.