Ha mindez így van, akkor hogyan lehetséges, hogy a film is éppolyan és ugyanakkora katarzist tud okozni a nézőnek, mint a színház, bár az egészen biztos, hogy komolyabb energiaáramlás nem történik a moziban, ahhoz ugyanis élő ember kell. Sehogy. A tárcaíró rájött, hogy a film esetében teljesen más hatásmechanizmusról van szó. Akárcsak az álmainkban, ahol szintén éles vágásokkal ugrálhatunk téren és időn át. Az álomban nagyon nehéz megfejteni, mit akar mondani önmagának az ember. A filmben sem olyan egyszerű.
Vajon mit akar mondani önmagának az ember?
Teljesen más képességek kellenek ahhoz, hogy valaki jó moziszínész legyen, mint ahhoz, hogy a színházban rajongjon érte a közönség.

Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en


















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!