A boldogság titka: önfegyelem és derű

Két dolgot el kell felejteni, és akkor boldog lehet az ember. Az egyik az, hogy a pohár félig üres.

Az élet pedig azért szép, mert egy gyermek születése és a szülőtől való leválása közötti időszakban nemcsak a teremtés örömét tudja megélni egy nő és egy férfi, hanem azt is egy bő évtizeden keresztül, hogy önzetlenül adhat táplálékot, szeretetet, mesét, tudást, hitet, védelmet, biztonságot. Otthont. Az egyéni önzőséget preferáló globális világunkban mindez azért érdekes, mert aki egy gyermek szülője lesz, legalább egy évtizedre a saját igényei elé helyezi a gyermeke igényeit. Aki viszont kilép az önzőség ördögi köreiből, az önfegyelmet gyakorol, önzetlenné válik, aki pedig így él, megkapja a legnagyobb isteni ajándékot: a derűt.