Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) népzene-felfedezése az 1. Rapszódia komponálásával egyidőben történt Gerlicepusztán. Ezután több mint tizenöt éven át – a Trianoni békediktátumig – gyűjtött magyar népzenét és az itt, a magyarsággal együtt élő más népek zenéjét is – fonográf és viaszhengerek segítségével – a századforduló Magyarországának kistelepülésein. Az általa kidolgozott összehasonlító népzenekutatáshoz szükséges volt, hogy szlovák és román közösségekben is végezzen népzenei gyűjtést, ezt az összehasonlító munkát később kiterjesztette a bolgár, szerb, ukrán, lengyel, török, arab és perzsa népzenére is. Népzenegyűjtői tevékenységében komoly törést okoztak a trianoni békediktátum drámai következményei: 1919 után számos magyarlakta területen már nem folytathatott kutatómunkát (nem kapott vízumot Romániába, és még Pozsonyban rekedt édesanyjával sem tudott találkozni).
Mi köti össze Kazinczy Ferencet és az Eddát?
Kulturális kirándulás a Rákócziak vidékén.