Keletnémet pékipari nosztalgia, avagy a zsömle ára

Ahogyan a magyar osztrák határon a vasfüggönyt, úgy a berlini falat is áttörték a tömegek.

Fiatal érdeklődő a Fotó: Gőz József Miklós

Ki hitte volna, hogy az egykori keletnémet állampolgároknak is van pékipari nosztalgiája? Ami nekünk a három hatvanas kenyér, az nekik az öt pfenniges zsömle. Többek között ez is kiderül a debreceni MODEM előtti Baltazár Dezső téren, ahol Áttörés. Kelet címmel szabadtéri kiállítás nyílt szeptember 25-én a német rendszerváltozás problémaköréből a modern művészeti múzeum és a Deutsches Kulturforum rendezésében.

A kiállítás címe is közös német–magyar emlékeket takar. Ahogyan a magyar osztrák határon a vasfüggönyt, úgy a berlini falat is áttörték a tömegek. És aktuális parancs híján sem a magyar, sem a német alezredes nem a korábbi tűzparancsot adta ki, hanem saját belátása szerint cselekedett, és szabad folyást engedett az eseményeknek.

Maga a kiállítás a német rendszerváltozást és az azt követő időszakot mutatja be korabeli plakátok és fényképek segítségével. Emlékezhetünk az olykor megdöbbentő képekre, amelyeket csak a két nép képviselőinek jóízű barátkozása fedett el annak idején. Aki például az ominózus zsömlét (Ost-Schrippe) kérte, mindjárt bevette magát a német eladó szívébe. Igaz, ma már nem öt pfennig az ára, hanem huszonnyolc cent, s azt sem tették közhírré, hogy az akkoriban szokásos állami ártámogatás miatt igen olcsó pékárut takarmány helyett etették fel az állatokkal a német gazdaságokban.

Fiatal érdeklődő a techno zene művelőit bemutató fényképek előtt
Fotó: Gőz József Miklós

A fotók tanúsága szerint maga a rendszerváltozás hasonlóan ment végbe a két országban. Például ugyanúgy történt meg a rablóprivatizáció. Egyik fotón láthatjuk a táblát, amely közli, melyik helységekbe ne nagyon tegye be a lábát a közeljövőben a privatizátor, aki a munkanélküliséget hozta az ott lakókra. De a bürokratikus intézkedések is sújtották a kisebb-nagyobb üzemeket. Például arra kötelezték őket, hogy egyik napról a másikra nyugatnémet márkában fizessék ki az alkalmazottakat, miközben az általuk gyártott termékeket keletnémet márkában árulták, vagy azok éppenhogy eladhatatlanok voltak. Sokan tiltakoztak, amikor beszüntették a Wartburg autók gyártását. A Trabiból meg viccet csináltak: az egyik fotón látható, hogy egy magas állványra feltett kocsi tetejére gólyafészket erősítettek…

A fiatalság viszont nagy kulturális felszabadulásként élte meg a rendszerváltozást. Kivirágzott az addig tiltott művészet, többek között nagy tömegek hódoltak a techno zenének. Ugyanakkor feléledtek az addig elfojtott szélsőséges megnyilvánulások is.

A szeptember 25-i ünnepélyes megnyitó után rendhagyó történelemórát tartottak, és levetítették a Nincs parancs című filmet a magyar és a német határnyitásról.