Nemzettragédia – Testközelbe hozott következmények

A tárlaton a fő hangsúly a civil emberek veszteségeinek érzékletes bemutatásán van.

Trianon Fotó: Teknős Miklós

Trianon. A kommunizmus és a szocializmus évtizedei alatt a nemzet emlékezetéből jórészt kitörölték, mára azonban az anyaországi lakosság nagy része tisztában van a trianoni nemzettragédia körülményeivel. Tudjuk – az iskolákban tanítják –, hogy a történelmi ország területének több mint kétharmada, lakosságának pedig több mint fele került idegen fennhatóság alá, hogy a termőföldek, erdők, nyersanyaglelőhelyek, ipartelepek, vasúthálózatok, bankintézetek tetemes hányada is odaveszett. Ugyanakkor az igazi átélés és átérzés tapasztalatát csak a személyes sorsokon, az egyéni tragédiákon keresztül kaphatjuk meg. Mást jelent száraz információkat és adatokat olvasni, mint családi történeteket hallgatni a felmenőktől vagy naplóbejegyzések révén szinte megélni az eseményeket. A Magyar Nemzeti Múzeum az utóbbi élményt kínálja.

Varga Benedek főigazgató és Kövér László házelnök megtekintik a kiállítást Fotók: Teknős Miklós

A századik évforduló alkalmából megvalósított, bárki számára ingyenesen megtekinthető, Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon című kiállítás több mint hétszáz eredeti műtárgy és iratanyag – többek között honosítási és kiutasítási dokumentumok, vasúti papírok, úti passzusok – bemutatásával kívánja testközelbe hozni a békediktátum következményeit, valamint azt az emberfeletti teljesítményt, amellyel az ország képes volt talpra állni és újraszervezni önmagát a nemzettragédia után. Megjelenik ugyan a nagypolitikai háttér, illetve az ország belpolitikája, annak meghatározó szereplőivel, a fő hangsúly mégis a civil emberek veszteségeinek érzékletes bemutatásán van, mely által átfogó társadalom- és életmódtörténeti képet kapunk a Horthy-korszak első évtizedéről.

Virtuális vitrinekben kel életre a száz évvel ezelőtti nemzettragédia

A tárlatnak helyet adó, a Múzeumkertben felállított gömbsátor maga a szenvedő szerkezet, amelynek formai koncepciója térelméleti kutatások nyomán született meg. Megálmodói, azonkívül, hogy a forgalmas közterületből szakították ki a teret, mintegy szakralizálva azt, a fiatalság számára is vonzóvá kívánták tenni a helyszínt. Ugyanezt a célt szolgálja a hagyományos elemek – a szöveg, a film – mellett a sok modern, vizuális tartalom.

Több mint hétszáz eredeti műtárgy és iratanyag szerepel a tárlaton

Virtuális vitrinekben kel életre a történelem, találkozhatunk a háborúban megtépázott brit oroszlánnal, de megtekinthetünk olyan egyedi kiállítási tárgyakat is, mint Horthy Miklós ebédlőgarnitúrájának széke, Hóman Bálint Nem! Nem! Soha! feliratú ceruzás doboza, amelyet a börtön­évek alatt használt vagy a ritka portré Apponyi Albertről. A gazdag szimbolika legfőbb eleme a rendszeresen visszaköszönő méhsejtforma, amely a társadalom legkisebb egységei, a családok, a magánemberek összefogását jelképezi. Az ő közös munkájuknak köszönhető, hogy Magyarország képes volt kilábalni reménytelen helyzetéből. Ahogy Császtvay Tünde, a kiállítás főkurátora lapunknak elárulta, a tárlat legfőbb üzenete is az, hogy akkor leszünk erősek, ha egymásba kapaszkodunk, mint a méhsejtek.

Miután bejártuk a kiállítóteret, az utolsó elem, amellyel szembetaláljuk magunkat, egy tükör. A Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon című tárlat nem válaszokat ad, sokkal inkább kérdéseket vet fel, hogy felhívja a figyelmet a téma kibeszéletlenségére. Lehetőségeket sorakoztat elénk, és tükröt tartva esélyt ad, hogy mindenki a saját szempontjai szerint fogalmazhassa meg, mit jelent neki Trianon.