Nem mondhatni, hogy Vajda János elkényeztetné a kortárs operák kedvelőit. A Mario és a varázsló után 11 évet kellett várni a Leonce és Léna 1999-es bemutatójáig, majd újabb nyolc évet a Karnyónéra. Majdnem másfél évtized után kerül a negyedik Vajda János-mű az Opera színpadára, egészen pontosan az Eiffel Műhelyház színpadára holnap és holnapután este. Az ősbemutatót a tervek szerint 2020. október 24-én láthatta volna a közönség a régió legjelentősebb kortárs művészeti eseménysorozata, a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében, de a magyar kultúrafogyasztók életét is befolyásoló világjárvány felülírta a terveket, így a premier időpontja is csúszott majdnem egy teljes hetet.
Fotó: Teknős Miklós
Az Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző a korábbi elképzelése szerint a Bulgakov-művet zenésítette volna meg, végül azonban alkotótársaival, Várady Szabolcs szövegíróval és Mátrai Diána Eszter dramaturggal a két színdarab kombinációja mellett döntöttek. „Ez az első operám, amely saját ötletet vett alapul. Az eredeti elképzelésem a Bulgakov-darab megkomponálása volt, amely Molière életéről szól, s amelynek a hátterében zajlik A képzelt beteg című darab. A helyzet nálam megfordult: előttünk zajlik a Molière-vígjáték; a francia szerző élete, küzdelmei a hatalommal a háttérben húzódnak meg. Hogy mi az oka e tükrözésnek? Úgy éreztem, Molière művéhez találtam meg azt a zenei megfelelőt, amelynek az egész operámon végig kell húzódnia” – nyilatkozta Vajda János, aki Molière komédiáját szinte teljes egészében megzenésítette.
A librettóba Bulgakov művéből XIV. Lajos francia király és Molière párbeszédei kerültek. Ariane Mnouchkine francia rendező Molière című, 1978-as filmjéből szintén merített ötletet a zeneszerző. Az alkotóművész és a hatalom viszonya örök téma, így Vajda János szerint XIV. Lajos és Molière személyes kapcsolata adja a régi történet aktualitását.
Az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében bemutatkozó, Szabó Máté rendezte mű mindössze nyolc szereplőt és viszonylag kicsi, Kovács János vezényelte zenekart vonultat fel. Argant és Molière-t Hábetler András kelti életre, a további szerepekben Wiedemann Bernadett, Horti Lilla, Hanczár György, Bátori Éva, Rácz István és Biri Gergely láthatók, XIV. Lajos prózai szerepét a rendező felkérésére Ókovács Szilveszter alakítja. A díszleteket Cseh Renátó, a jelmezeket Füzér Anni tervezte, koreográfus Bodor Johanna.
