Besnyő Éva pályájához nagyon közel áll Kárász Judit fotóművész életműve – emlékeztetett E. Csorba Csilla. Kárász Judit is jómódú, polgári családból származott és külföldön a legjobb mesterektől tanult. Nála is a társadalmi érzékenység, a szegények iránti figyelem került előtérbe, csakúgy, mint Besnyő Évánál. Noha 1949-ben hazatért, csak jóval halála után fedezték fel hagyatékát. Landau Erzsi szintén jómódú, polgári családból származott, ám elhagyta az országot, s Párizsba költözött. Gyerekfényképészként vált ismertté, bár gyári épületeket és női aktokat is fotózott. – Kálmán Kata pályája itthon teljesedett ki, és az 1930-as években a magyar szociofotózás egyik legkiemelkedőbb alkotójaként vált ismertté – mutatott rá E. Csorba Csilla. Mint kiemelte, a szegény embereket fényképezte, egyik leghíresebb albuma a Tiborc, amelyhez Móricz Zsigmond írt előszót. Pályájának csúcsán a Corvina Kiadó tagjaként, szerkesztőjeként indított sorozatot a magyar művészfényképészekről, s női alkotókat is bemutatott.
A művészettörténész előadása végén egy érdekes kiadványra hívta fel a figyelmet. Mint mondta,
Fotogáfusnők címmel jövő héten jelenik meg online és nyomtatott formában a Magyar Fotótörténeti Társaság konferenciájának kötete.
A kiadványban olyan tanulmányokat olvashatunk, amelyek a XIX. századtól egészen napjainkig mutatnak be elfeledett életműveket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!