Radics Béla egyik kultikus zenekara a Tűzkerék volt, amely 1970-ben, ötven éve alakult, és olyan nagy tudású hírességek fordultak meg benne, mint Demjén Ferenc, Som Lajos vagy Döme Dezső. A Tűzkerék azzal is beírta magát a magyar rocktörténelembe, hogy a hagyomány szerint ők játszottak először magas színvonalon Led Zeppelin-számokat Magyarországon.
Egy garzonban az anyukával
Hogy némi fogalmunk legyen arról, milyen nehéz volt bekerülni a híradásokba a Kádár-korszakban, illetve, hogy lássuk, mennyire fáziskéséssel dolgozott a magyar – egyébként nemigen létező, csak az ifjúsági magazinok egyik-másik oldalán megtűrt – könnyűzenei írott sajtó, rögzítsünk egy furcsa, ámde igaz tényt: az Ifjúsági Magazin 1970 januárjában, akkor tudósított először Radics Béla előző zenekaráról, a Sakk-Mattról, amikor az már nem is létezett, és a gitárhős immáron a Tűzkerék együttesben pengette a húrokat. Nem is akárhogyan, a legendás bíborszínű Gibson gitárját állandóan magával cipelte, amivel mindenütt felhívta magára a figyelmet, és ahol csak lehetett, gyakorolt.

Fotó: Fortepan / Péterffy István
Ez az elhivatottság elkísérte haláláig, amivel óriási népszerűségre tett szert, s emiatt a kultúrpolitika is felfigyelt rá. Besúgók hada vette körül a hatvanas-hetvenes évek fordulóján, éppen akkor, amikor népszerűsége csúcsán volt a Sakk-Matt, a Tűzkerék, majd a Taurus együttesekben. A levéltári adatok szerint pedig ebben az időszakban az első három helyezett, akiket leginkább megfigyelt a kádári titkosrendőrség a könnyűzenei életben, Baksa-Soós János, Bródy János és Radics Béla voltak.

Fotó: Fortepan / Mona
A csípős megjegyzéseiről, karakteres kiállásáról, igazságszeretetéről és meg nem alkuvásáról is ismert Radics mindeközben bicskás környéken, az angyalföldi Tripoliszban élt mindhalálig egy garzonban édesanyjával. Még akkor sem lépett ki a komfortzónájából, amikor telt ház előtt játszott a Budai Ifjúsági Parkban, a legendás Bosch Klubban a Balzac utcában, a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Házban, a Danuvia Művelődési Házban, a Bem „rockparton”, vagy a szintén híres pesterzsébeti Csiliben.