Majd elkezdődik a cikkek színes – de mindvégig, kivétel nélkül színvonalas és minőségi – kavalkádja, és tényleg minden van itt, mi kultúrarajongó szem-szájnak ingere; a teljesség igénye nélkül sorolok néhányat: Grandpierre Atilla a Vágtázó Csodaszarvasról mesél, szó esik a múlt és a jelen minőségi zenéjéről (a Fénykör című ciklusban lapunk főszerkesztője, Toót-Holló Tamás személyes hangú esszéjét is olvashatjuk), remek páros interjúk készülnek Bánkövi Gyulával és Horváth Barnabással, illetve Barta Gergellyel és Horváth Márton Leventével, de kitűnő szöveg született halálának 200-dik évfordulóján Lavotta Jánosról (és én véletlenül tudom, hogy egy döbbenetes erejű regény is születőben van róla), illetve az évfordulós szálon továbbhaladva Beethovenről, Mosonyi Mihályról és Bartók Béláról; de belekóstolhatunk a zseniális Csáth Géza zenei témájú írásaiba, és időről időre ún. Közjátékokat olvashatunk, többek között a tárogatóról, üldözött zeneszerzőinkről, évfordulós zeneszerzőinkről és száz évet megélt zeneszerzőinkről, de még a zenében megmutatkozó Trianon-jelenségről is.
Informatív, rengeteg tudást összegyűjtő lapszámról beszélünk ismét, amelyik hetekre ad csemegéznivalót az érdeklődő olvasónak. Szükség van az ilyen magas színvonalra, nekünk, magyaroknak – mint Arany János írja a kötetben szintén idézett, Hollósy Kornéliának című, 1857-ben született versében: „Egy nép lakik túl a tengeren, / Hol délre lejt az Álpok alja, / Hol fűszeres völgy, rónaság / Az erdős Appenint uralja: / Hajdan dicső nemzet, ma rab; – / S hogy lánca csörgésit ne hallja: / Énekkel űzi bús neszét, / S az érc igát enyhíti dalja. / Oh, hát dalolj nekünk!…”
Nemzet a muzsikájában. Napút folyóirat 2020/8. Irodalom, művészet, környezet.
A Napút folyóirat korábbi tematikus számáról itt olvashatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!