időjárás 25°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Ismeretlen világutazó fényképei a Kolta Galériában

Ditzendy Attila
2020.12.23. 07:00
Ismeretlen világutazó fényképei a Kolta Galériában

Amennyiben azt olvassuk, halljuk, hogy Bozóky Dezső-fotókiállítás nyílt, valljuk be, nem kurjantunk örömünkben, s csapunk a levegőbe. De akkor sem, ha a mester Látogatás a Hajnalpír országában című tárlatáról kapunk hírt. Pedig ezen a címen rendeztek kiállítást a Kolta Galériában, elfeledett világutazónk koreai fényképeiből.

Bozóky Dezső világutazó császári sorhajóorvosként jutott el a Távol-Keletre, méghozzá 1908-ban. No, ezekkel az információkkal felvértezve menten érdekes lett az említett, egyelőre sajnos kizárólag virtuálisan megtekinthető kiállítás.

Senki se piruljon, amiért – velem együtt – egy mukkot sem hallott eddig az orvos-fényképészről, lévén a doktor életének folyásáról kizárólag saját, Két év Kelet-Ázsiában című kétkötetes munkája tudósít. Ennek tanúsága szerint 1871-ben született Nagyváradon, orvosi képesítést Budapesten szerzett, majd 1904-ben szerelt fel a Császári és Királyi Haditengerészethez. Döntése jónak bizonyult, mert egy évre rá Törökországba és Görögországba hajózhatott. 1906-ig tartó útján már fotografált, méghozzá nem is akármilyen technikával, hiszen mintegy háromszáz, kézzel színezett sztereó üvegdia őrzi az Oszmán Birodalom végének hétköznapjait. A világutazó hajóorvos az 1907-es és 1908-as esztendőt már a Távol-Keleten tölti, szakadatlanul fényképezve Port Saidban, Adenben, a ceyloni Colombóban, Szingapúrban, Hongkongban, Makaóban, Sanghajban, Pekingben, Koreában és Japánban.

Mielőtt részletesebben szemügyre vennénk a koreai utat, lépjünk vissza a fentebb említett sztereóképekig, illetve a Bozóky doktor által használt korabeli technikához.

A sorhajóorvos, igazi profiként, két masinát vitt magával. No nem a nyakában lógatva, ekkoriban a súlyos gépeket még állványra erősítették. Mai Manó (May Emánuel) császári és királyi udvari fényképészmester, szakíró az általa alapított A Fény című szaklap egyik 1909-i számában így ír: „A művészi fotografálás alapfeltétele tehát az, hogy elsősorban fotografálni tudjunk, ne csak exponálni, ismerjük az eszközöket, anyagokat és hogy mi is történik az egyes műveleteknél? (…) Megvetik azonban a tudásnak alapját akkor, midőn a fotográfia játéka helyett megismertetik velük a lencse tüneményes működésének egyszerű fizikai szabályait és evvel kezeik között van a felvétel eszközlése; az ezermester színezetét keltő kémiai reakciók megtanulásával akaratuknak hódol a lemez és a pozitív, a fotográfiai árúisme kiválasztja számukra a legszebbet és legjobbat.”

A cikk tanúsága szerint lemezre, méghozzá üveglemezre fotografáltak, azaz minden kép külön lemezre készült, folyamatosan cserélve azokat. Mai Manó szellemében alkotott a főtörzsorvos, amennyiben a felvételeket maga hívta elő kabinjában, megóvva az üvegnegatívok érzékeny hordozóanyagát a párás klímától. A sztereó­diákat pedig saját kezűleg színezte.

Az Oszmán Birodalomhoz hasonlóan a Koreai Császárság szintén a végóráit járta, lévén két évre rá japán gyarmati sorba süllyedt. Bozóky Dezső felvételei megőrizték, amint a villanyvezetékek, villamosok, reklámok modern világának árnyékában még hagyományos ruhát hordanak az emberek. De megőrizték az azóta elpusztult rengeteg épületet is.

Kalandos utazását követően a cseppet sem vén tengeri medve először Salgótarjánban, majd Nagyváradon nyitott magánpraxist.

A nagy háborúban újra felöltötte a tengerész uniformist, amit 1918-ig viselt, amikor megszűnt az addigra a világ hatodik (!) legnagyobbikának számító flotta, az utolsó fél évében Horthy Miklós ellentengernagy parancsnokolta Császári és Királyi Haditengerészet. A nyugalmazott orvos ezredes a trianoni országcsonkítást követően Budapesten telepedett le.

A világutazó kiállított fotográfiáit a Kolta Galéria vezetője, Katkó Tamás restaurálta.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.