Bujtor István, akit szentként tiszteltek

Bujtor István közel fél évszázada a „magyar Bud Spencer”-ként él a köztudatban, ami egyrészt annak köszönhető, hogy ő volt a nápolyi színész felejthetetlen szinkronhangja, másrészt főhőse az Ötvös Csöpi-sorozatnak, amely a Piedone-filmek másolatának is tekinthető. A színész életéről Király Levente a napokban jelentetett meg könyvet Hasonmások címmel.

Bujtor István A Pogány Madonnában Forrás: Mafilm

Az Ötvös Csöpi-filmek kitalálója maga a főszereplőt is megformáló Bujtor István volt. A legenda szerint egy személyes találkozás során maga Bud Spencer javasolta neki, hogy készítsen vértelen bunyóval fűszerezett humoros filmeket. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmából érte Bujtort az a megtiszteltetés, hogy személyesen is találkozhatott nápolyi kollégájával.

„Mire kézhez kaptam a diplomát, már hat filmszerep volt a hátam mögött – elevenítette fel a különleges pillanatot. „Az előbbi film forgatása közben eljutottam Olaszországba, ahol megismerkedtem Bud Spencerrel. Elmondtam neki, hogy én vagyok a magyar szinkronizálója. Kedvenc íróm, Rejtő Jenő szavaival élve vállon veregetett, majd felemelt és leporolt. Azóta jóba vagyunk, és levelezünk.”

Bujtor István a Spencerrel való találkozásáról egyébként más alkalommal is szeretett mesélni: „Ő a szomszéd műteremben forgatott – emlékszik vissza Bujtor István – és összehoztak, bemutattak. Én már akkor szinkronizáltam őt itthon, és akkor mondta, hogy milyen jó ilyen filmet csinálni. Szinkronizálni is élvezet lehet, de miért nem csináltok ti is ilyet? Nagydarab, marha embernek itt vagy te, szép táj, jópofa benyögések, pofonok vér nélkül és a kisgyerek mindenképpen nagyon fontos, akárcsak a happy end. És kész is a film.”

Mivel nem talált vállalkozót, ezért Bujtor megírta a forgatókönyvet, elvállalta a rendezést és a főszerepet is, a film zenéjét pedig öccse, Frenreisz Károly szerezte.

Bujtor egyébként, kis szerencsével, maga is olasz sztár lehetett volna. 1979-ben ugyanis felfigyelt rá egy olasz producer Az isztambuli vonat forgatása közben. A sorozat hatalmas siker lett, ám Bujtor egy olasz kolléga miatt végül kimaradt a gyártásból, így elúszott a nemzetközi karrier lehetősége.

Maradtak tehát a hazai „Spencer-klónok”, amelyek máig népszerűek: A Pogány Madonna (1980), a Csak semmi pánik (1982), Az elvarázsolt dollár (1985), valamint a Hamis a baba (1991) – amelyekben Bujtor azt is kihasználhatta, hogy külsőleg is hasonlított Bud Spencerre.

Bujtor István külsőre is hasonlított Bud Spencerre

Bujtor Istvánról köztudott volt a Balaton-felvidék iránti szeretete, illetve, hogy szenvedélye a vitorlázás, melynek hatszoros magyar bajnoka is volt. Filmjeinek éppen ezért rendszeresen visszatérő központi eleme lett a Tihanyban zajló vitorlásverseny. A pogány Madonna születéséről így vall: „Amikor versenyezni kezdtem a csillaghajó osztályban, egyre többet foglalkoztatott a gondolat, hogy milyen jó lenne a vitorlásversenyeket beépíteni egy filmbe, ahol a hős – akit én játszanék persze – versenyszerűen vitorlázik. Nagy szerelmem volt, van és lesz (ha lesz!) a Balaton. Szerettem volna megmutatni a mozinézőknek vízközépről a tihanyi apátságot, hogy hogy néz ki a vízről Szigliget, a füredi lankák, a somogyi part, egy napkelte Kenese felett, szerettem volna megmutatni a vitorlások életét, egy versenyt és egyáltalán a vizet, a szelet, a hullámokat. Lassan körvonalazódott egy krimiszerűség, A Pogány Madonna... […] Sok balatoni történet vagy legenda adta az újabb és újabb lökéseket a sztorihoz”.

Bujtor István A Pogány Madonnában

Ötvös Csöpi sok esetben lezserebb, vagányabb Piedonénál és a filmjei sincsenek csak a bunyókra kihegyezve.

„Soha nem zavart, hogy magyar Piedoneként emlegetnek ‒ vallotta be Bujtor. „Ellenkezőleg: megtisztelőnek érzem. Találó az elnevezés. Bud Spencer látta a filmemet, sőt még át is vett tőlem egy poént. Arról a jelenetről van szó, amelyben megfogok egy rosszfiút, bedobom a kuglibábuk közé, ő persze ordít, mint a sakál, de csak addig, amíg egy golyót hátulról a lábai közé nem gurítok. Onnantól ugyanis magas hangon sipákol. Ezt a geget Piedone is elsütötte később.”

Bujtor Istvánnak azért nem volt olyan könnyű dolga, hiszen az akkori hatalom szinte nagyítóval nézte a gyakran a szocialista rendszert is pellengére állító filmjeit. Sőt, olykor még kontroll alatt is tartotta a filmgyártást. Frenreisz Károly, Bujtor öccse, zeneszerző így emlékezett vissza erre: „Veszélye mindennek volt, ezt vezetősége válogatta, hogy mennyit lehetett engedni, mennyit nem. Az, hogy milyen cenzúra zajlott, arról csak egy dolgot mesélnék el. Bátyám valamelyik filmjében volt egy helikopteres üldözés, ahol ő átszáll a helikopterből az autóba. Tekintettel arra, hogy ezek légi felvételek voltak, amikor elkészült a nyersanyag, sem az operatőr, sem a rendező nem nézhette meg a filmet, mert jött egy illetékes elvtárs a Belügyminisztériumból, és egy vágóasztalon átnézte a légi felvételeket, hogy véletlenül valamilyen katonai objektum a háttérben nem tűnik-e föl, és csak miután megnézte, azután mondta, hogy mehet. Nagyon komoly kontroll volt mindenen.”

Gór Nagy Mária színésznő szintén részt vett a forgatáson: „Imádta a közönség. Emlékszem, mikor Füreden mentünk, mint egy szentet, úgy tisztelték. Turistabuszokkal jöttek német női rajongók! Imádták, talán az alkata miatt is. Ilyen alkat előtte és utána se volt Magyarországon, de puszta tehetsége, humora, bája is volt.”

Bujtor a jelenetek leforgatásához sohasem használt kaszkadőrt. A pofonosztásnál vagy a kisebb autós koccanásoknál ez talán még természetes. Az azonban már kevésbé, hogy A Pogány Madonna egyik legizgalmasabb jeleneténél, a helikopteres üldözés jelenetben is ő lóg a kötélhágcsóról.

„Ő kitalálta magának ezt a fajta rabló-pandúr sztorikat ‒ emlékszik vissza Frenreisz Károly. „Úgy érezte, hogy jó forgatókönyv formában, megfelelő kreatív gegekkel sikerre lehet vinni. Nagyon bejött neki, mert amikor elkezdte az Ötvös Csöpi-filmeket csinálni, hihetetlen nézőszámok jöttek be. Messze megelőzte az addigi legnagyobb eladásokat.”

Rátóti Zoltán a Komédiások című tévésorozatban és A három testőr Afrikában című filmben dolgozott Bujtorral. A színész szerint mosolya mögött meglepő szigor rejtőzött: „Nagyon szerettem a humorát és az emberségét. Jókat lehetett vele viccelődni munka közben is. Tudott színészül, érezte, hogy hol, hogyan kell segíteni egy-két szóval. Emellett szigorú ember volt, de következetes szigorúság volt benne.”

Negyven év telt el A Pogány Madonna forgatása, és közel fél évszázad az első Piedone-film elkészülte óta. Azóta sajnos nemcsak a sorozatok értek véget, de a két színészlegenda földi pályafutása is.