A hang tehát összetéveszthetetlen, egyszerre szép és elborzasztóan nyomasztó az ábrázolt világ, a hangulat hamisítatlanul amerikai és Cormac McCarthy-s. És bizony még humor is van benne (ez a későbbi művekről ugyebár nem mondható el): „– Azt mondta, mindenképp elkapja magát. – Egy tehénlepényt se tudna elkapni egy dézsában.”
És irodalom, nagy irodalom van benne – mint az összes későbbi regényben: „Várt. Október lassan vérző havában figyelt tunyán és súlyos szemhéjjal, mint a varangy, idegei lekuporodtak és készenlétben álltak, akár egy várakozó macska.”
Cormac McCarthy: A gyümölcskertész. Fordította: Greskovits Endre. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!