– A darabnak van egy kulcsmondata, amely Attila szájából hangzik el: „Akit ti nem ismertek, azt barbárnak tartjátok” – célozza ezt mintegy a nyugati világnak. Bejött ide egy ember, aki előtt kétszer hajolt meg Róma. Attila végül a csúcson szembesül azzal, hogy idegen népek környezetében hagyta a saját népét, s távozik el egy szebb világba. Röviden megfogalmazva tehát ez a mi helyzetünk, amit Bánffy Miklós is tökéletesen érzett a maga korában.
Ez a furcsa kettősség: a keletről jött mély identitásunk – ami meggyőződésem, hogy ott lappang bennünk – és a tudat, hogy mégis a Nyugat szerves része vagyunk, hiszen a nyugati civilizációba, az európai kultúrába tagozódtunk be.
Ez a kettősség, amíg magyar él itt a Kárpát-medencében, meglesz – mondta Vidnyánszky Attila a Mandinernek adott interjújában az Isten ostorából rendezett tévéfilmjéről.
A fesztiváldíjas nemzeti színházi rendezés tévés változatának forgatása a napokban fejeződött be. A darab Bánffy Miklós A nagyúr című műve alapján készült, amely a népvándorlás korát idézi. Attila uralma alá hajtotta a fél világot, a gótok is behódoltak neki. Mikolt gót hercegnőt bosszúvágy hajtja a hunok által meggyilkolt szülei és népének leigázása miatt. A hercegnőben azonban érzelmek ébrednek Attila iránt.
A végzetes szerelem története mögött két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozása sejlik fel.
A pandémiás helyzet miatt nehéz körülmények közé szorult filmgyártók támogatást kaptak a Nemzeti Filmintézettől (NFI) Káel Csaba mozgóképipari kormánybiztos segítségével. Egymilliárd-háromszázmillió forint áll rendelkezésre, hogy megsegítse azokat a filmes alkotókat, akik most nem tudnak olyan mennyiségben filmet gyártani, mint korábban. A színházak is kapnak segítséget, százmillió forintból készítenek kis tévéfilmeket, ilyen támogatásból készül az Isten ostora is.
