Pillangókisasszony és Márványmenyasszony

Rab Zsuzsa Sírversében a XX. századot „műszer-józan kornak” nevezte. Valóban, a romantika százada után egy új áramlatnak lehettünk részesei, ami a művészetet és a hagyományokat sokszor a történészek kutatásai közé sorolta, például a futuristák kiáltványában egy versenyautó előbbre kerül, mint a híres Szamotrakéi Niké szobra. A kommunista ideológusok ezt az életeszményt tovább éltették, amit számos példa igazol. Ez az építészetre különösen igaz.

Az étterem fogalom a kerületi lakosok életében Fotó: Csermák Zoltán

A háború után másfél évtizedig Kalmár Pál, a tangókirály énekelt esténként az egybegyűlteknek, később Szentendrei Klára magyarnóta-énekes bűvölte el hangjával a publikumot, majd Lakatos Miklós prímás leste a vendégek kívánságait. A Duna Televíziós időszakban szerződésünk alapján nótaműsort is felvettünk a helyszínen, ami az egész világba eljuttatta a hely hírét.

Egy balul sikerült esküvő ihlette a Márványmenyasszony kertjében álló szobor alkotóját
Fotó: Csermák Zoltán

Mégis, talán egy híres énekes, Szamosi Elza nevét említeném a Márványmenyasszonyt idézve. Puccini, aki a Pillangókisasszony 1906. május 12-i bemutatójára érkezett a magyar fővárosba, megismerkedett a címszerepet éneklő Szamosi Elzával, s mint igazi bonvivánnak igencsak megtetszett neki a szépasszony. Bókay János a Bohémek és pillangók című könyvében így interpretálja megismerkedésük egyik beszélgetését: „Puccini gondolkodott. – Nem vacsorázhatnánk együtt… hármasban a férjével, hogy beszélgessünk egy kicsit? – kérdezte.

– Fájdalom, ez lehetetlen: a férjem ma inspekciós a kórházban.

– És kettesben?

– Szívesen, ha a férjem megengedi. Majd megkérdezem telefonon.

A Márványmenyasszonyban vacsoráztak Budán. Mély lugasban ültek, nem látta őket senki.”

A történetnek minden bizonnyal van alapja, Falk Géza zenetudós, a művész kortársa is így ír a primadonna és a zeneköltő barátságáról: „E gazdag életpálya hirtelen felfelé ívelése idején érkezik ide Puccini. A Pillangókisasszonyt együtt tanulják be, a Mester gyakran megfordul Szamosiék házában. A művésznő kitűnően beszél olaszul, és így könnyen átveszik egymás gondolatát.”

Puccini és Szamosi Elza 1906-ban
Fotó: Kossak

A bemutató sikere nyomán Puccini a híres amerikai impresszáriónak, Henry Savage-nak ajánlja figyelmébe a művészt. Az impresszárió Budapestre utazik, meghallgatja Szamosit, s azonnal le is szerződteti egy hosszabb amerikai turnéra.

Szabó Ferenc János a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre beadott doktori értekezését Szamosi Elzának szentelte. Így ír fellépéseiről az Új világban:

„Szamosi volt tehát az első magyar operaénekes, aki turnéjelleggel szerepelhetett Amerikában. Ebben életkora is szerepet játszott: nemcsak, hogy fiatalkora egybe esett a hirtelen világvárossá váló, a ’távoli’ külfölddel egyre inkább kapcsolatba kerülő dualizmuskori Budapest ugrásszerű fejlődésével, hanem az énekesnő szinte egyidős volt az amerikai operaélet legfontosabb intézményével, az 1880-ban alapított Metropolitan Operával is. Bár sosem lépett fel a Metropolitan Operában, az amerikai operaélet fejlődése – melyet éppen Henry Savage és a hozzá hasonló impresszáriók tartottak kezükben – biztosította a hátteret az ő utazásához is… Bár forrásokkal nem támasztható alá, mégis feltételezhető, hogy az ő utazása nyithatta meg a kaput további magyar énekesek amerikai fellépései előtt, vagy legalábbis inspirálhatta a magyar operaénekeseket amerikai lehetőségek keresésére.”

Később két könyvem is foglalkozott a Metropolitan Operával, s a New Yorkban fellépő magyar művészekkel. Szerzőtársam, Krénusz József, a Met nézőtéri felügyelője nagyon sokat mesélt Szamosi Elzáról, akinek Puccini a Pillangókisasszony világsikerét köszönhette. E szavakban volt némi magyar büszkeség, de a staggione sorozat valóban hozzájárult a szerző kedvenc operájának amerikai sikeréhez. Krénusz elmondása szerint a magyar díva neve Halász Lászlóval, a New York City Opera megalapítójával folytatott beszélgetésein is gyakran szóba került.

Szamosi Elza sírja a Kozma utcai izraelita temetőben
Fotó: Csermák Zoltán

Az énekesnő rövid életet élt, s a Kozma utcai izraelita temetőben alussza örök álmát. Hantja évtizedekig elfeledett, gondozatlan volt. Karczag Mártonnak, a Magyar Állami Operaház Főemléktárosának kezdeményezésére, a 2018-as a Puccini évben az Intézmény felújíttatta. Ezen sorok befejezése előtt – kicsit nosztalgiázva – feleségemmel leróttuk kegyeletünket Szamosi Elza, az örök Pillangókisasszony sírjánál.