Lassú élet és a magyar film születése az Év múzeumában

A Ludwig Múzeum – Kortárs Képzőművészeti Múzeum 2020-ban több rangos szakmai díjat is elnyert: az Év múzeuma lett, továbbá megkapta a Közösségi mú­zeum és Családbarát múzeum elismerést is. Fabényi Juliával, a múzeum vezetőjével beszélgettünk többek között a hibrid működésről, az idei évre tervezett kiállítási programról, valamint az új műtárgyak vásárlásának lehetőségeiről és jelentőségéről.

Fabényi Júlia Fotó: Kurucz Árpád

– Mint minden múzeumnak, nekünk is a hibrid működésre kellett berendezkednünk az elmúlt majdnem egy évben. Három kiállításunk készült el még tavaly: az Időgép – Új válogatás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből című tárlat, Konok Tamás Vers l’infini című életmű-kiállítása, amelyet már meg sem tudtunk nyitni, valamint folyamatosan nagy az érdeklődés az októberben megnyílt BarabásiLab – Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat iránt. Utóbbi kiállítás nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt huszonöt évének bemutatásáról szól – meséli Fabényi Julia. Bár a kiállítások nem látogathatók, online kísérőprogramokkal igyekeznek szólni a látogatókhoz. A Konok Tamás életműtárlathoz zenei, a BarabásiLab tárlathoz irodalmi sorozat készült.

Az idei év programja igen sűrű, többek között a tavaly tavaszra tervezett Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítást szeretnék megnyitni, amely teljes mértékben a jelenre reflektál: a koronavírus-járvány következtében fenyegetően közelivé és égetően aktuálissá vált témákat feszegeti. Május 6-án és 7-én HyMEx – Hybrid Museum Experience címmel online szimpóziumot rendeznek. A konferencia célja, hogy összehozza a digitális és kísérleti muzeológia, a műtárgyvédelem, a kurátori gyakorlat és a művészetközvetítés, illetve a legkülönfélébb tudományos szakterületek kutatóit és szakembe­reit. Ez alkalommal eszmét cserélhetnek a hibrid múzeumi élmények területén tapasztalható kihívásokról és legújabb fejleményekről, az újításokról, különösen a kortárs művészetről.

Izgalmas tárlattal emlékeznek meg a magyar film születésének 120. évfordulójáról is. A kiállítás a XX. század történelme és a magyar film története közötti párhuzamokat hangsúlyozza, valamint bemutatja a magyar filmgyártás fejlődését is.

Ősszel pedig a vadászati világkiállításon vesz részt a múzeum, ahol kiderül, hogyan gondolkodnak ma a művészek természet és vadászat kapcsolatáról. A tárlat a kortárs képzőművészet és harmincezer év eszköztára között létesít egyfajta hidat. A Kárpát-medencében talált régészeti leletekből, valamint a polgárosodást jelentő kultúrtörténeti tárgyegyüttesekből láthatunk majd válogatást.

Az igazgató szerint az emberek keresik a színvonalas művészeti kiállításokat. Ha ismét lehet látogatni, csoportos tárlatvezetéseket szerveznek Fotó: Kurucz Árpád

– A múzeumok szerepe ugyan időről időre változik, a nyolcvanas években megjelentek a múzeumokban a kávézók, majd az üzletek. Ez a jelentős bevételi forrás azonban a járvány miatt lényegé­ben megszűnt – mutatott rá Fabényi Julia, aki szerint a most rögzült különféle virtuális platformok nem fognak eltűnni a múzeumok életéből.

– Megfizethető és ingyenes szolgáltatásokkal kell nyitnunk a látogatók felé, hogy továbbra is élményközpontú, közösségi mú­zeum maradjunk. Amikor tavaly pár hétre kinyitottunk, hirtelen nyolcezer látogatónk lett, ami azt mutatja, hogy az emberek keresik a színvonalas művészeti kiállításokat. Amikor újra kinyithatunk, koncentrált, csoportos tárlatvezetéseket szervezünk – teszi hozzá az igazgatónő.

A múzeum kutatja és bemutatja a határon túli magyar művészetet, illetve 2015-től feladatkörébe tartozik a velencei biennálé magyar pavilonja kiállításainak megrendezése is. Bár nem feltétlenül a hangadó kánont képviselik, mégis mindig elismerés övezte a magyar pavilont. A biennálé építészeti kiállításait idénre halasztották a járvány miatt, ám itt is átalakulás zajlik. – Nem jó úton haladunk, mivel a művészek a saját elképzeléseik helyett elkezdtek megrendelésre „alkotni” – hívta fel a figyelmet az igazgatónő, aki az elmúlt évek legnagyobb sikerének azt tartja, hogy tavaly a Ludwig Múzeum elnyerte az Év múzeuma szakmai díjat. A múzeumok szakmai szervezete, a Pulszky Társaság alapította díj történetében először kapta meg azt egy tisztán kortárs művészeti profilú múzeum az elismerést.

Az új műtárgyak vásárlásának lehetőségeiről Fabényi Julia kifejtette, a magyar művészek alkotásaira a Nemzeti Kulturális Alapnál, míg a külföldi alkotók munkáira a Ludwig Alapítványon keresztül pályáznak. Áremelkedés tapasztalható a műtárgypiacon, ám legutóbbi vásárlásuk alkalmával jó áron sikerült három fiatal művész – Nemes Márton, Csató József és Káldi Kata – alkotásaihoz jutniuk, ugyanis a galé­riás rendkívül nagyvonalúan azt mondta, neki a nyereségnél fontosabb, hogy a Ludwig Mú­zeumhoz kerüljenek a műalkotások. Fabényi Julia az MNB Ingatlan Kft. szakértői bizottságának tagjaként sokra tartja Matolcsy György jegybankelnök gondolkodásmódját. Mint rámutatott, fantasztikus, hogy elindult a kortárs művészeti gyűjteményezés is, s mintegy hatszáz mű került a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába. Mindez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kortárs magyar művészet megbecsülve, nemzetközi árakat követve jelenjen meg a nemzetközi színtéren.