A múzeum kutatja és bemutatja a határon túli magyar művészetet, illetve 2015-től feladatkörébe tartozik a velencei biennálé magyar pavilonja kiállításainak megrendezése is. Bár nem feltétlenül a hangadó kánont képviselik, mégis mindig elismerés övezte a magyar pavilont. A biennálé építészeti kiállításait idénre halasztották a járvány miatt, ám itt is átalakulás zajlik. – Nem jó úton haladunk, mivel a művészek a saját elképzeléseik helyett elkezdtek megrendelésre „alkotni” – hívta fel a figyelmet az igazgatónő, aki az elmúlt évek legnagyobb sikerének azt tartja, hogy tavaly a Ludwig Múzeum elnyerte az Év múzeuma szakmai díjat. A múzeumok szakmai szervezete, a Pulszky Társaság alapította díj történetében először kapta meg azt egy tisztán kortárs művészeti profilú múzeum az elismerést.
Az új műtárgyak vásárlásának lehetőségeiről Fabényi Julia kifejtette, a magyar művészek alkotásaira a Nemzeti Kulturális Alapnál, míg a külföldi alkotók munkáira a Ludwig Alapítványon keresztül pályáznak. Áremelkedés tapasztalható a műtárgypiacon, ám legutóbbi vásárlásuk alkalmával jó áron sikerült három fiatal művész – Nemes Márton, Csató József és Káldi Kata – alkotásaihoz jutniuk, ugyanis a galériás rendkívül nagyvonalúan azt mondta, neki a nyereségnél fontosabb, hogy a Ludwig Múzeumhoz kerüljenek a műalkotások. Fabényi Julia az MNB Ingatlan Kft. szakértői bizottságának tagjaként sokra tartja Matolcsy György jegybankelnök gondolkodásmódját. Mint rámutatott, fantasztikus, hogy elindult a kortárs művészeti gyűjteményezés is, s mintegy hatszáz mű került a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába. Mindez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kortárs magyar művészet megbecsülve, nemzetközi árakat követve jelenjen meg a nemzetközi színtéren.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!