Pécsi József (1889–1956) egy személyben fotóművész, aranykoszorús fényképészmester, szakíró, szaktanár, műgyűjtő volt – mindegyikből a legjobb. Amihez hozzányúlt, arannyá változott kezei között. Abban a fotográfiai stílusban nevelkedett, képződött, ami a századforduló körül formálódott ki. Ez a piktorializmus. Az 1920-as évekre a festőies fotográfia elhalványul, kikopni látszik. Ő is tagja annak a csoportnak, amelynek tagjai új stílust gyakoroltak és akartak „meghonosítani”. Ez volt az avantgárd. Pécsi ennek a csoportnak aktív tagja volt, megalapította és formálta ezt a stílusirányzatot. Az 1920–30-as évekre híres portréfotós, meghatározó személyisége lett a közéletnek. Az ő munkássága alatt kezdett el beindulni a reklámfényképezés, megjelenik a fotó a reklámban. Pécsi foglalkozott vele először, és rögtön magas szinten. A második világháború alatt bujkálnia kellett, 1945 után nem találta helyét az új rendszerben, teljesen elszegényedett. Az 1950-es években igazolványképeket készített a belügyminisztériumi dolgozóknak. 1956-ban hunyt el.