A Szirének éneke csendül fel Bartók Béla születésnapján

Zenetörténeti jelentőségű hangversenybe kapcsolódhat be a hazai és külföldi közönség ma este 20 órától. Ugyanis Eötvös Péter, a Szent István-renddel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus több éves együttműködést követően zeneművet írt a Pannon Filharmonikusoknak, amelynek ősbemutatóját élőben közvetítik a pécsi Kodály Központból. A koncerten elhangzik továbbá a ma 140 éve született Bartók Béla Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című műve is.

Eötvös Péter Fotó: Daniel Dittus

„Eötvös Péter a század egyik legelismertebb kortárs zeneszerzője, nagynevű együttesek rendszeresen visszatérő dirigense, különböző kontinensek legnagyobb zenekarai, művészei várnak éveket arra, hogy együtt dolgozhassanak vele. Európa legkiválóbb együttesei rendelnek tőle új műveket. A zenei élet egyik igen jelentős és befolyásos személyiségének tekintik. Karmesterként a modern zene egyik legkiemelkedőbb interpretátoraként tartják számon. A mai esten új zenekari műve, a Sirens’ Song (Szirének éneke) című művét mutatják be. Az előadás a nemzetközi és a magyar zenei életben és Pécs városában is jelentős eseményt jelent, illetve az teszi még különlegesebbé, hogy az online közvetítés eszközével készül ősbemutatóra szerző és zenekar” – közölte lapunkkal a Pannon Filharmonikusok zenekar. Mint írják, Eötvös a stream-jelenségét egyfajta fejlődésnek tekinti, miszerint a zenekar ugyan egy hangversenyteremben játszik, a technikának köszönhetően a közönség szerte a nagyvilágban mégis követheti az előadást.

„Bartók Béla születésének a napján tartjuk a premiert, a Pannon Filharmonikusoknak kiemelt fontosságú, megtisztelő az a magas színvonalú, inspiráló szakmai együttműködés, amely a zeneszerző, illetve az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány és a zenekar között az évek során kialakult” – idézi a tájékoztató Horváth Zsoltot, a zenekar igazgatóját.

Eötvös Péter
Fotó: Daniel Dittus

„Maga a hang vonz ezekhez a mitologikus lényekhez. Az ember el tudja képzelni a szirének hangját… Számomra az első impulzus Joyce-tól jött, körülbelül tíz évvel ezelőtt. Az Ulyssest olvasva megjelenik – tulajdonképpen csak a magyar fordításban –, a szirének szó, s mellette nem sokkal később a Liszt-rapszódiák. Ez a kettő engem megfogott annak idején. A szirénekkel kezdtem el foglalkozni és a Liszt-rapszódiákkal” – emlékszik vissza Eötvös Péter.

Először egy vonósnégyes alapanyaga született meg, ehhez kapcsolódott egy koloratúraszoprán szóló, melynek alapszövege Joyce Ulysses című művéből készült, ezzel az első tétel zenei anyaga készült el. Ezután kezdett Eötvös Homérosz Odüsszeiájával foglalkozni, amelyben talán először bukkant fel a sziréntematika, majd innen jutott tovább Kafkához, A szirének hallgatása című írásához. Ebben található egy érdekes meglátás, miszerint a sziréneknek az éneküknél is borzalmasabb fegyvere van, nevezetesen a hallgatásuk. Így, Eötvös szavaival élve, ez olyan fantasztikus kép, ami egy zeneszerzőnek különösen érdekes: egy olyan zenét komponálni, amely valójában nem hallható. „Tulajdonképpen semmi mást nem csináltam, mint hogy ennek a kis Kafka-szövegnek elkészítettem a párlatát, megzenésítettem” – idézi fel a zeneszerző. Ebből készült el végül a zenekari darab, amely tele van a morajló, veszélyes tenger hangjával. Ehhez kapcsolódnak különböző elképzelt, csak Odüsszeusz képzeletében létező hangok, így a valós, elképzelhető és a nem létező hangok keveredése képez egészen különleges hatást. Vagyis a szerzőnek a legfontosabb azt megjeleníteni, hogy a szirének hogyan nem énekeltek. Mesteri tudás kell ahhoz, hogy a darab legvégén sikerült egy olyan hangzásképet létrehoznia, amely nem csendből áll. A zenekar valami olyasmit csinál, amiről szinte nem is tudjuk az első pillanatokban eldönteni, halljuk-e egyáltalán, vagy valójában nem is halljuk.

A bő tízperces művet egy beszélgetés követi, Fazekas Gergely zenetörténész kérdezte a zeneszerzőt, így az előre rögzített interjú betekintést enged az alkotás világába, s az is kiderül, miért a Kodály Központ az ősbemutató helyszíne. A pécsiek az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvánnyal is szoros kapcsolatban állnak, partnerként vesznek részt az alapítvány fiatal karmestereknek és zeneszerzőknek szóló mentorprogramjában. A 210 éves zenekar PFZ210 Next elnevezésű programja is szóba került a beszélgetésben. Eötvös megfogalmazta: a mentorprogramban részt vevő fiatal generáció nagyon érdekes számára, rengeteg meglepetéssel szolgálnak, így optimista a magas kultúra jövőjét illetően.

A koncert során a Pannon Filharmonikusok zenekar Bartók Béla születésének 140. évfordulóján a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művével tiszteleg az alkotó előtt. Bartók különleges című és apparátusú zenéje a Bázeli Kamarazenekar felkérésére született, és Bázelben lépett a közönség elé 1937-ben, váratlanul nagy sikerrel. Noha zenekari mű, és négy tételből áll, mégsem szimfóniának nevezte el a szerző. Nem sorolta be más ismert műfajba sem, egyszerűen zene. Másrészt érdekes a hangszer-összeállítás, hiszen a vonóskarhoz nem fúvóskar, hanem hárfa és ütőskar társul, melynek része a zongora is Bartók felfogásában, és bár ebben az értelemben a cseleszta is lehetne ütőshangszer (pianínóhoz hasonló billentyűshangszer, amelynek kalapácsai nem húrokat, hanem fémlapokat ütnek meg), Bartók mégis fontosnak érezte e hangszer külön megemlítését a címben. Nem véletlen, hiszen a cseleszta a mű drámai súlypontjain szólal meg, afféle túlvilági hangszerként. Érdekesség, hogy bár Bartók élete utolsó szakaszában egyre komorabb volt, művei zárásában gyakran ragaszkodott a derűlátó végkicsengéshez, a szebb jövő reményéhez, ahogy ebben a darabjában is.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=Gm0hWhUYXLY[/embed]

Az élő közvetítést a zenekar honlapján követhetjük.