A Budapesti srácok című oknyomozó műsorban Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke szólalt meg először a műsorban a Kartács utcában. Az egyesület a magyar kulturális örökség megóvását tűzte ki célul, az elnökük pedig felhívta a figyelmet arra, hogy amikor 1923-ban ez a ház megépült, Angyalföld még Budapest külvárosa volt. Az épületet pár évvel Trianon után kezdték el építeni, az I. világháború utáni újjáépítés korszaka volt ez, amikor ilyen típusú épületeket láttak szívesen a városban, mert azt a „monarchiás” életérzést vitte tovább, amire ma is szívesen emlékezünk. Ennek a korszaknak az értékes lenyomata ez az impozáns épület. Az elnök szerint szerencsések vagyunk, hogy még mindig vannak ilyen történelmi értékeink. Ezeknek a megóvása a jövő nemzedékének is identitást adhat.
– Identitást adna, ha a XIII. kerület balliberális önkormányzata nem abban lenne érdekelt, hogy porig rombolja ezt az épületet – mondta Hetzmann Róbert, aki szerint itt súlyos pénzekről van szó, mert hihetetlenül nagy ára van a kerületben egy négyzetméternek. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ingatlanfejlesztői lobbi abban érdekelt, hogy minél magasabb épület legyen a helyén.
– Egy jogvita zajlik ma is. Ha jogerős engedéllyel rendelkezik a tulajdonos, akkor később hiába nyilvánítják műemlékké az épületet, az a megelőzően kiadott engedéllyel szemben nem véd – szögezte le a patrióták vezetője.
Kugyela Attila, a XIII. kerület fideszes önkormányzati képviselője arról beszélt a műsorban, hogy a Kartács utcai épület lebontása azért is problémát jelent, mert nemcsak az épület külső, hanem a belső részei is műemlékvédelem alatt állnak (Angyalföld eme értékes épületéről részletes cikket közölt a lapunk, melyet itt olvashatnak el).
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=hFCXVBvQ-_A[/embed]
– A fővárosban ilyen jellegű műemlék mindössze három-négy található, Angyalföldön pedig jóformán nincs műemlékvédelmi státust élvező épület, ezt leszámítva – mondta a képviselő.
Kugyela Attila felidézte, hogy 2015-ben kezdődött az épület kálváriája, amikor az önkormányzat megbízást adott egy mérnöki irodának, amely el is készítette a 42 lakásos társasház terveit. Azóta is ott van a terv az önkormányzatnál. A ház bontási- és építésiengedély-kérése 2016 júliusában zöld jelzést kapott, néhány héttel később azonban a műemlékek felett őrködő Forster Központ a lakóházat műemlékké nyilvánította, és bontási tilalmat rendelt el rá. Ekkor fellebbezett a kerület, majd két év pereskedés után hatályon kívül helyezték a műemlékvédelmi státus megadását, a kerület így egy újabb bontási engedélyt adhatott be, amelyet az építésfelügyeleti hatóság elutasított. 2018 őszén ismét megkapta a műemlékvédelmi státusát az ingatlan. A bontási engedélyezési eljárás most március 30-ig biztosan szünetel. Ekkor kezdődik egy újabb peres folyamat, amikor a műemléki jellegről döntenek.
