Oroszlán-szoborcsoport milliónyi aranyéremből

A Krisztina 55. (volt Telekom-székház), azaz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Krisztina körúti modern székházában függesztik magasba a több mint egy esztendeje készülő Az égbolt oroszlánjai című szoborkompozíciót.

Az oroszlán már ugrani készül, a felhők még a földön Fotó: Kurucz Árpád

Az alkotót, Szőke Gábor Miklóst megihlette az épület üvegtetején beáramló napfény, így mennyei jelenetet képzelt maga elé, égből leszálló aranyszínű oroszlánokkal, utalva a reneszánsz és a barokk templomi freskóira. Egy évig tartott a szoborcsoport megformázása, valamint a több mint kilencmillió, különböző méretű, rozsdamentes acélkorong összehegesztése, amelyekből a kilenc oroszlán és a körülötte helyet kapó, majd harminc méter hosszú felhő épül fel.

Fotó: Domokos Norbert

– Az oroszlánszobrok plasztikai kialakítása a pénzérmékre is reflektál – magyarázta a szobrászművész. – Úgy találtam ki, hogy a térben lebegjen a tíztonnás kompozíció, amelyben a hömpölygő felhőből ugrik elő kilenc arany­oroszlán.

S hogy miért pont oroszlán? Erről az alkotó mesélt, amíg átsétáltunk egy másik műterembe, ahol a szintén fémkorongokból hegesztett felhőn végezték az utolsó simításokat. – Az oroszlánok mindig is a gazdagsághoz társítható szimbólumok voltak, úgy is, mint a kincstár őrei, amelyek leszállnak az égből – mondta, majd a harmincméteres, áttört felhőalakzatra mutatott.

– Egyszerre hasonlít meggyűrt anyaghoz, vízcsobbanáshoz, párához.

Fotó: Domokos Norbert

Az alkotás folyamata gyökeresen eltér attól, ahogy egy szobrász munkáját elképzeljük. Született vázlatrajz, számítógépes modell, megmintázták a monumentális kompozíciót méretarányosan, az alakokat persze ki is faragták teljes nagyságukban, készültek statikai tervek, azután indult el a kivitelezés.

– Speciális technológiát dolgoztunk ki a szoborcsoporthoz– árulta el Szőke Gábor Miklós.

Fotó: Domokos Norbert

Ilyen léptékű köztéri alkotás létrehozásához elengedhetetlen a megfelelő méretű műterem. Szőke Gábor Miklós műhelybázisa az egykori Weiss Manfréd, a későbbi Csepel Művek területén található. Itt, a lezárt utca két oldalán hétezer négyzetméteren követik egymást a műhelyek, csaknem ötven főnek biztosítva munkát, hegesztőktől, szobrászokon, mérnökökön, statikusokon keresztül 3D-s tervezőkig. Közülük többen az egy éve tartó járvány miatt veszítették el korábbi munkahelyüket. E jelentős, Közép-Európában egyedülálló jegybanki megrendelés pedig hatalmas lökést tud adni a pandémia idején munka nélkül maradt iparágnak, hisz egy-egy köztéri szobor megalkotásán több tucat ember dolgozik– mutatott rá az alkotóművész.

Szőke Gábor Miklós számos külföldi és belföldi referenciát tudhat magáénak az Egyesült Államokból, Oroszországból, Németországból vagy a Bahreini Királyságból is. Vélhetően ezen köztéri munkák is sokat nyomtak a latban, amikor az MNB felkérte a projektre.

Fotó: Domokos Norbert

Azt talán senki sem tagadhatja a művészek közül, hogy a nemzetközi gyakorlatot követve itthon is szükség van felelős, szerteágazó mecenatúrára, amellyel értékteremtő munkát folytathatunk a kultúra és a művészet területén. – A megrendelésre elkészült szobor éppen úgy műalkotás, mint amelyik eladásra vagy kiállításra születik, csak nálunk nehéz lenne a műterem sarkában húszméteres acélszobrokat készíteni egy esetleges kiállításra – adott hangot véleményének a szobrász, aki bizony nem a levegőbe beszél, amennyiben műteremegyüttese tárgyalórészét számos, különféle technikával készült, normál méretű állatszobra varázsolja igazán egyedivé, amely alkotások nem felkérésre, kizárólag belső indíttatásra öltöttek hol műanyag, hol szőrtestet.

– Mekkora kompromisszumkészséget kell mutatni a megrendelő felé? – érdeklődtem.

– Nem lehet összehasonlítani a szabadságfokot, mindkét esetben szabad a kezem – emelte ki Szőke Gábor Miklós. – A jegybank felkért, hogy tervezzek ebbe a térbe egy olyan szobrot, amely megváltoztatja a semleges teret, hogy egy értéknövelő, maradandó műalkotás születhessen – mesélte az MNB-kompozícióról.

Fotó: Domokos Norbert

A jegybank a gazdasági szerepe mellett láthatóan a kulturális területen is elkötelezett a nemzeti értékmegőrzés és értékteremtés iránt, így Szőke Gábor Miklós most készülő négy köztéri alkotása is az elmúlt évszázad legnagyobb művészetpártolásának részeként valósul meg. Az alkotó kérdésemre azt is elárulta: az eltervezetthez képest sem szokott kompromisszumokat kötni, ezt biztosítja a műhelybázis, ahol az egyes munkafolyamatok során lehetőség nyílik a kísérletezésre.

– Az elmúlt esztendőben rendszeresen kísérleteztem rozsdamentes acéllal és bronzzal, szoborról szoborra folytatva a munkát. A műhelybázis lehetőségeit folyamatosan fejlesztjük ezeknek a kísérleteknek a hatására – fejtette ki a technika és a kreatív alkotás kölcsönhatását Szőke Gábor Miklós.

Az oroszlán már ugrani készül, a felhők még a földön
Fotó: Kurucz Árpád