Szőke Gábor Miklós számos külföldi és belföldi referenciát tudhat magáénak az Egyesült Államokból, Oroszországból, Németországból vagy a Bahreini Királyságból is. Vélhetően ezen köztéri munkák is sokat nyomtak a latban, amikor az MNB felkérte a projektre.
Azt talán senki sem tagadhatja a művészek közül, hogy a nemzetközi gyakorlatot követve itthon is szükség van felelős, szerteágazó mecenatúrára, amellyel értékteremtő munkát folytathatunk a kultúra és a művészet területén. – A megrendelésre elkészült szobor éppen úgy műalkotás, mint amelyik eladásra vagy kiállításra születik, csak nálunk nehéz lenne a műterem sarkában húszméteres acélszobrokat készíteni egy esetleges kiállításra – adott hangot véleményének a szobrász, aki bizony nem a levegőbe beszél, amennyiben műteremegyüttese tárgyalórészét számos, különféle technikával készült, normál méretű állatszobra varázsolja igazán egyedivé, amely alkotások nem felkérésre, kizárólag belső indíttatásra öltöttek hol műanyag, hol szőrtestet.
– Mekkora kompromisszumkészséget kell mutatni a megrendelő felé? – érdeklődtem.
– Nem lehet összehasonlítani a szabadságfokot, mindkét esetben szabad a kezem – emelte ki Szőke Gábor Miklós. – A jegybank felkért, hogy tervezzek ebbe a térbe egy olyan szobrot, amely megváltoztatja a semleges teret, hogy egy értéknövelő, maradandó műalkotás születhessen – mesélte az MNB-kompozícióról.
A jegybank a gazdasági szerepe mellett láthatóan a kulturális területen is elkötelezett a nemzeti értékmegőrzés és értékteremtés iránt, így Szőke Gábor Miklós most készülő négy köztéri alkotása is az elmúlt évszázad legnagyobb művészetpártolásának részeként valósul meg. Az alkotó kérdésemre azt is elárulta: az eltervezetthez képest sem szokott kompromisszumokat kötni, ezt biztosítja a műhelybázis, ahol az egyes munkafolyamatok során lehetőség nyílik a kísérletezésre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!