időjárás 5°C Virgil 2022. november 27.
logo

A dollárbaloldal három hazugságát cáfolta Rákay Philip + videó

A marosvásárhelyi Reflex együttes pályafutása Erdélyben és az anyaországban

Hegedűs István
2021.05.18. 10:01
A marosvásárhelyi Reflex együttes pályafutása Erdélyben és az anyaországban

Életkép Erdélyről, Székelyföldről: „Ezek a dalok rólunk, a kommunizmusban felnőtt, szocializálódott, éretté vált fia­talokról szólnak, akik a betonvilágban csavarogtak, a gomba módra felhúzott tömbházak szürke árnyékában, ahol barátságok, szerelmek szövődtek és bomlottak fel. Ahol álmokat szőttünk a szűkre szabott jövő mezsgyéjén. Kemény időszak volt, amelynek megszorításai alól sokan valahová menekültek: ki a természetbe, ki a rockzene világába, ahol a sorok és a ritmus közt oda-oda lehetett ütni a rendszernek. Sajnos sokan eltávoztak szeretett városunkból, mert már nem bírták a nyomást. Vásárhelyt, a szeretett Vásárhelyt örökre szívünkbe zártuk… Ezt a korszakot Magyarországon olyan együttesek határozták meg, mint a Beatrice, az Edda, a P. Mobil, a Karthago és a Piramis, addig Marosvásárhelyen a Fortuna, a Novax, a Reflex, a Polifon, a Corax és még sok más zenekar, amelynek zenéje nekünk, rólunk szólt” – a marosvásárhelyi Reflex zenekar ars poeticája Réti „Pika” Árpád énekes megfogalmazásában.

Mondd mindig az igazat!

– Akkoriban kevés szórakozási lehetőség adódott a magyar fiataloknak – fejtegeti Réti Árpád, majd hozzáteszi: az anyaországi zenekarok a nyolcvanas években nem jártak, járhattak Erdélybe, a mieink között is kevés akadt, aki magyarul énekelt. Két banda kivételével, ezek a Metropol, illetve a Fortuna együttes, az ő koncertjeikre jártunk. Szigorú szabályok szerint a dalok hetven százalékát román nyelven kellett előadni.

Visszaemlékezése szerint amikor 1983-ban Magyarországon megjelent az István, a király album, annak puszta birtoklása is bűnnek számított, valóságos hajtóvadászatot indítottak ellene. Akinél megtalálták, azonnal elkobozták. Eszmei mondanivalója miatt veszélyesnek ítélték, féltek, hogy fellázítja a fiatalságot. Nem csupán a rockopera hatásaitól tartottak, de egy esetleges zendüléstől is, amelyet a rockzene, illetve a dalszöveg kiválthat.

Noha minimális zaklatásnak voltak kitéve, de – mint a zenekarvezető-énekes mondja – a rockzene vehemens közönsége, valamint a dalok miatt mégiscsak meggyűlt a bajuk a hatóságokkal. – 1983 őszén a rajongók megtöltötték a marosvásárhelyi Haladás mozi termét, a kint rekedtek pedig hatalmas közlekedési káoszt okoztak – idézte fel a több mint három évtizedes történetet a zenész, aki arra is emlékezett, hogy a hírt a helyi román sajtó is lehozta. – A kivezényelt rendőröknek gumibotokkal kellett feloszlat­niuk a tömeget, sőt a nagy zűrzavarban még a mozi bejárati ajtaja is összetört – teszi hozzá.

A nyolcvanas években telt házas sportcsarnokokban játszott a marosvásárhelyi Reflex zenekar
Fotó: Reflex együttes archívuma

Hogy miképpen lehetett ilyen helyzetben boldogulni egy székely rockzenekarnak, Réti Árpád szerint egyfelől a Kusztos Sándor szövegeire írt azon daloknak köszönhetők, mint a Mondd mindig az igazat! vagy a Betonvilág. Miképpen Jakabffy Attila tanárra mint szervezőre, valamint Boros Zoltán zenei szerkesztőre is hálával és szeretettel gondolnak. Utóbbi a Mondd mindig az igazat!, valamint a Betonvilág című dalukról rádiófelvételt és két videóklipet készített, amelyeket egyszer leadott a televízió, majd úgy eltűnt, hogy azóta sem sikerült ráakadniuk. Annyit viszont elértek, hogy a rádiók Erdély-szerte játszották a két dalt, amely rajongótáboruk megsokszorozása mellett telt házas sportcsarnokokat eredményezett.

Csak a botrány

– Az említett dalszövegeket nehéz volt átvinni a cenzúrán – magyarázza Réti, hozzátéve, hogy azokat előre le kellett adniuk, méghozzá román nyelven. Úgy oldották meg, hogy egy könyvtárba ellátogatva olyan román költőtől származó verseket kerestek, amelyek rímeltek a dalaikra. Elmondása szerint harminc százalékban engedélyezték ugyan a magyar nyelvű szövegeket, ám ezeket is be kellett mutatni, méghozzá román fordításban. – Később, 1986–87 környékén sem lett jobb a helyzet – ecseteli az énekes-frontember, aki ezt már nem tapasztalta meg személyesen, hiszen 1985 végén kilépett a zenekarból. Társai elbeszélése alapján azonban felidézi a történteket: – a repertoárt vagy annak bizonyos részét meghallgatáson vagy úgynevezett vizionáláson kellett bemutatni a Román Kommunista Párt kulturális képviselőinek, akik ennek alapján döntöttek arról, hogy a zenekar felléphet-e vagy sem. Ekkor már nem volt elég beadni valamely román költő versét, ténylegesen meg kellett tanulniuk a szövegeket.

A Vásárhely (Nem felejtünk el) című dalukkal 1985-ben megnyerték a marosvásárhelyi rockfesztivált, majd ugyanez év szeptemberében megszűnt a zenekar. Réti Árpád az év végén családostól hivatalosan Magyarországra költözött, de családi, illetve egzisztenciá­lis okokból a többiek is felhagytak a zenészélettel. Dobos József ’86 végén újjáalakította a bandát, a régiek közül egyedül ő vitte tovább a Reflex nevet.

Betiltás és Betonvilág

1988-ig végigjárták a székelyföldi településeket, ezen belül többször is eljutottak Csíkszeredára, Sepsiszentgyörgyre vagy Kovászna megye több településére is. Utóbbi helyekről kitiltották őket, mert „magyar zenekar magyar közönség előtt csak botrányt csinálhat”. Miközben a hasonló román zenekarokkal semmilyen problémájuk nem akadt… Mindezek ellenére ’87-ben Csíkszeredában, az Ezüstfenyő fesztiválon elhozták a zsűri különdíját, egy esztendővel később a Râmnicu Vâlceá­ban rendezett országos rockfesztiválon már közönségdíjasok lettek. Persze román dallal – miután más szóba sem jöhetett –, román nyelven előadva. A zenekar második időszakának az 1988-ban, erdélyi, székelyföldi zenekarokkal Szovátán rendezett rockfesztivál vetett véget, ahol egy félreértelmezett jelenet miatt egyéves letiltással büntették őket. Akkor még senki sem sejtette, hogy a rendszer egy évre rá megbukik.

– 2018-ban született meg az elhatározás, miszerint tartozunk annyival a rajongóinknak, de magunknak is, hogy rögzítsük azokat a dalokat, amelyeket még abban az időszakban írtunk – árulta el Réti Árpád. Két év megfeszített munkájával, valamint barátaik anyagi segítségével, támogatásával végre sikerült összehozniuk egy nagylemeznyi CD-anyagot, amely harmincöt év múltán jelent meg Betonvilág címmel. – Már csak egy élő koncertet szeretnénk megvalósítani – fűzte hozzá.

Harmincöt év után jelenhetett meg a Betonvilág című CD
Fotó: Reflex együttes

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.