Marchetti anyai nagyanyja és családja 1945-ben kerekedett fel Szegedről, menekülve a közeledő Vörös Hadsereg elől. Ausztrián keresztül érkeztek, jórészt gyalogszerrel egy müncheni menekülttáborba, ahol a nagymama megismerkedett Paullal, aki Pál néven látta meg a napvilágot Magyarországon. A szerelem olyan erősen lobbant fel kettejük között, hogy hamarosan eljegyezték egymást. 1951-ben azután lehetőség nyílt az Egyesült Államokba utazni. A család nekivágott az útnak, ám a vőlegény híjával, aki akkor még nem indulhatott, így abban maradtak: később követi jövendőbelijét és leendő anyósát. A menyasszony az átkelést nehezen viselte, lévén várandós volt. Szerencsésen partot értek az Újvilágban, ahol megszületett Anthony Paul Marchetti édesanyja. Pault soha többé nem látták.
Fotó: Anthony Marchetti
A fotográfus a lehetetlenre vállalkozott: a művészet eszközeivel felidézni a múltat, megmutatni Pault, egyúttal megismerni sosem látott nagypapáját. Igen ám, de ha lehetetlen, mégis hogyan? Megteremtve a saját maga elképzelte Pault. Ennek érdekében számos portrét fotózott nagyapjával egyidős magyar férfiakról, akik aztán a történetből hiányzó főszereplőt helyettesítették. Magát a történetet pedig az egykor volt környezet, épületek, tájak, tárgyak bemutatásával meséli el.
Fotó: Anthony Marchetti
E módszer nem teljesen új keletű az alkotónál, aki Apartment for Rent sorozatában akkortájt megüresedett amerikai külvárosi lakásokat fotózott, az egykori lakók által hátrahagyott tárgyakra összpontosítva. Ekkor alakult ki a szemlélet, amellyel a hiányt ábrázolja. Amely szemlélet központi eleme a Paulnak.
Ráadásul Marchetti a Paulig tájakat, épületeket fotografált, s csupán nagymamája útjának megismétlésekor fogott portréfotózásba. Ugyanakkor az épített környezetet most kiállított sorozatában szintén másképpen mutatja be, mint tette korábban, ugyanis az épületek jelentős részét takarásban látjuk. Noha ez kezdetben nem volt tudatos, amint szembesült a jelenséggel, kifejezőeszközként használta, érzékeltetve, hogy a múltat képtelenség minden elemében feltárni. Így az utazás már nem is a múlt feltámasztása, hanem egy képzeletbeli történet, valóság megelevenítése.
