Képei, hasonlatai helyenként meghökkentőek és erősek („Olyan mélyet sóhajtott, akár egy tömegsír”), máskor pontosak, szabatosak és a megidézett szerzők szellemében megszólalók: „Volt P. életének egy időszaka, amikor (soha nem tudta kideríteni, milyen okból) ellenállhatatlanul vonzódott a nagy kezű nőkhöz. Bőséges szabadidejét akkoriban a pultoslányok gusztálása, a science fiction klasszikusainak, illetve Krúdy Gyula és Bólya Péter műveinek, valamint filozófiai (kivált a lehetséges világok elméletével foglalkozó) értekezések olvasása, cider nevezetű, alacsony alkoholtartalmú italok szürcsölése és olykor egy-egy punkrockkoncert meglátogatása mellett nagy kezű lányok fölkutatásával és kerülgetésével ütötte el”, megint máskor meg egészen karakteres állásfoglalástól terhesek: „A különös (és nehezen alátámasztható) megfontolásból irodalomtudománynak nevezett bölcsészeti ágban éppen dúlt a dekonstruktivizmus, senki semmiben nem lehetett biztos. […] Csak a legtehetségesebbek értették és érezték át valóban a dekonstrukciót mint módszert, ám néhány évtized múlva nagyrészt nekik is azzal kellett szembesülniük, hogy bár egy csodálatos szellemi kaland részesei lehettek, az irodalomhoz közelebb egy jottányit sem jutottak, ráadásul a dekonstrukció idővel, nomen est omen, önnönmagát is leépítette, akár Kriszta az ókorászt.”
Gazdag könyv Bene Zoltán regénye (csak a „legott” és „alkamasint” szavakból van – az én ízlésemnek legalábbis – túl sok) minden értelemben: dráma és humor, megértés és ellenszegülés, valóság és lehetséges világok, filozófia és rideg tények, a világot megérteni akarás és ennek lehetetlenségével való szembenézés, krédó és párhuzamos krédók, valamint ars poetica foglalata ez a kötet: jó olvasni.
Bene Zoltán: Mandola története. Irodalmi Jelen Könyvek, Budapest, 2021.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!