Dráma és humor, megértés és ellenszegülés avagy hová tűnt Mandola?

„Minden elvész. Bár van, ami megkerül. És legtöbbször abban sincs köszönet.” A meglepően termékeny prózaíró, Bene Zoltán új regénye egyszerre laza és kedélyes (nyelven megírt) történet, miközben tragikus, az emberi élet mélységeit megjáró krónika.

Fotó: Pusztai Virág

A regény két idősíkon futó története egy elvesztett/elveszett szerelem és utóélete megidézése: 1995-ben eltűnik a főszereplő P. szerelme, Mandola. A kissé cinikus, kissé életunt, kissé Esti Kornél-os, sokat gyötrődő és érző P. több mint huszonnégy éven keresztül elmélkedik az eltűnésről, annak lehetséges okairól, öngyötrő következetességgel tárja fel a múltat (miközben megmutatkozik körülötte a korabeli és az aktuális magyarországi vidéki nagyvárosok számos jellemző sajátossága és alakja), hogy végül a „nyomozás” új löketet kapjon, és a történet elinduljon a nyugvópont felé (a nyugvópont itt gondosan megválasztott szó: boldogságról nincs szó, megnyugvásról: talán).

„Utolsó közös nyaruk utolsó hétvégéjét Mandoláéknál töltötték. Amikor a szokás szerint elviselhetetlenül hosszúra nyúlt két nap végén hazatértek, P. leszaladt még a boltba egy üveg borért, hogy poharazgatás közben kellemesen elbeszélgethessenek gyertyafény mellett. Ahogy az éjjel-nappali üzlet felé igyekezett, átszaladt előtte egy fekete macska. Ez Angliában szerencsét jelent, Magyarországon azonban pont az ellenkezőjét. Egyesek ilyenkor megállnak, forognak, köpködnek, imákat mormolnak. P. csak ment tovább. Folytatta az útját, mintha mi sem történt volna. Így aztán esélye sem maradt. Ezután már semmilyen módon nem kerülhette el a balszerencsét.” A lassacskán kibontakozó bizarr események fejezetenként változó időpontokban játszódnak – a fejezetek közötti váltások lágyak, pontosak, mint egy luxusautó kapcsolása: mindig egy-egy motívumhoz kötődnek, és úgy mosódnak át múltba, jelenbe; ez külön érdeme a könyvnek.

Mandola története egy olyan könyv, amit jó olvasni
Fotó: Irodalmi Jelen Könyvek

Érdeme továbbá, hogy fegyelmezetten… csacsog – a szó legnemesebb értelmében: P. gondolatain keresztül megismerjük a tipikus, kissé kallódó értelmiségi sorsot, a kocsmai viták, filozofálás, csömörérzéssel dús éjszakai hazaérkezések, tépelődések, olvasás és gondolkodás, a „valami szerint” élés módszertanát. A főhős P. kedvenc írói Krúdy Gyula és Bólya Péter, ami önmagában piros pont, az élet és az irodalom szerencsés keveredésének, ritkán tapasztalt sikerének ez is feltétele és egyben garanciája a kötetben.

Képei, hasonlatai helyenként meghökkentőek és erősek („Olyan mélyet sóhajtott, akár egy tömegsír”), máskor pontosak, szabatosak és a megidézett szerzők szellemében megszólalók: „Volt P. életének egy időszaka, amikor (soha nem tudta kideríteni, milyen okból) ellenállhatatlanul vonzódott a nagy kezű nőkhöz. Bőséges szabadidejét akkoriban a pultoslányok gusztálása, a science fiction klasszikusainak, illetve Krúdy Gyula és Bólya Péter műveinek, valamint filozó­fiai (kivált a lehetséges világok elméletével foglalkozó) értekezések olvasása, cider nevezetű, alacsony alkoholtartalmú italok szürcsölése és olykor egy-egy punkrockkoncert meglátogatása mellett nagy kezű lányok fölkutatásával és kerülgetésével ütötte el”, megint máskor meg egészen karakteres állásfoglalástól terhesek: „A különös (és nehezen alátámasztható) megfontolásból irodalomtudománynak nevezett bölcsészeti ágban éppen dúlt a dekonstruktivizmus, senki semmiben nem lehetett biztos. […] Csak a legtehetségesebbek értették és érezték át valóban a dekonstrukciót mint módszert, ám néhány évtized múlva nagyrészt nekik is azzal kellett szembesülniük, hogy bár egy csodálatos szellemi kaland részesei lehettek, az irodalomhoz közelebb egy jottányit sem jutottak, ráadásul a dekonstrukció idővel, nomen est omen, önnönmagát is leépítette, akár Kriszta az ókorászt.”

Gazdag könyv Bene Zoltán regénye (csak a „legott” és „alkamasint” szavakból van – az én ízlésemnek legalábbis – túl sok) minden értelemben: dráma és humor, megértés és ellenszegülés, valóság és lehetséges világok, filozófia és rideg tények, a világot megérteni akarás és ennek lehetetlenségével való szembenézés, krédó és párhuzamos krédók, valamint ars poetica foglalata ez a kötet: jó olvasni.

Bene Zoltán: Mandola története. Irodalmi Jelen Könyvek, Budapest, 2021.