Ugyanolyan alávalóságok

Milyen apró tényezőkön múlik az ember és a társadalom, az egyén és a közösség sorsa? Miféle véletlenek vagy éppen eleve elrendelt, természetfölötti erők irányította szándékok vezénylik a történelmi és az egyéni utak folyamatait? Miként múlhat egyetlen másodpercnyi eseményen (és annak következményláncolatán) az egész világ jövője? Ezeket a kérdéseket veti föl legújabb kisregényében Bene Zoltán.

A szegedi alkotó, a Magyar Írószövetség Csongrád-Csanád Megyei Írócsoportjának elnöke Sarki fény című munkájában az 1914. júniusi szarajevói merényletet túléli az osztrák–magyar trónörökös, Ferenc Ferdinánd főherceg, s évtizedek alatt Ausztria–Magyarországból létrejön – Lengyelország teljes területének csatlakozásával – a III. Mátyás császár és „négyszeres király” vezette Közép-európai Monarchia. Eközben a cári Oroszországot német titkos ügynökök irányítják, Japán megszállja Kína jelentős részét, Németország pedig – az orosz földgáz- és kőolajkincs birtokában – nem érdekelt a világ újrafelosztásában.

Hazánk marad a Monarchia része, amelynek északi gyarmata a Ferenc József-föld. Ennek a mintegy kétszáz lakossal bíró, Zichy-telep nevezetű tudományos és közigazgatási egységében tölti mindennapjait az egyik vidéki magyar városból a sarkvidékre száműzött kulturális szakember, Szelevényi, a szöveg elbeszélője, akinek az édesapja szorgos történeti kutatások eredményeként megalkot egy „lehetséges világot” (természetesen: a megélt történeti valóságot). Elmélete szerint a sikeres szarajevói merénylet után kitörnek a világháborúk, s előbb két-három, majd egyetlen szuperhatalom marad az ezredfordulóra. Úgy véli ugyanis, hogy ez lett volna a logikus és törvényszerű, a nagyhatalmi titkosszolgálatok tevékenysége miatt azonban másként alakultak a világpolitikai tendenciák. Ennek járt utána, ezért állította össze az ügynöklistáját – s emiatt lett „halálos baleset” áldozata.

A történet elbeszélőjének „bűne” és északi száműzetésének oka éppen ezen lajstrom ismerete. Ennek megszerzése szándékával ismerkedik meg és kezd viszonyt vele Juli, a telep bárjának pultosa (aki végül hozzájut a listához, majd váratlanul távozik a sarki fény földjéről). Szerelmi kapcsolatukat a nagypolitika akarata és érdeke határozza meg. „Mert álmaidban / sem vagy magadban, / ott van a nászi ágyban, / előtte már a vágyban” – állapította meg ugyanezt Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versében.

A Sarki fényben Ferenc Ferdinánd túléli a Szarajevói merényletet (A kép Achille Beltrame által készített illusztráció, amely 1914. július 12-én jelent meg a Domenica del Corriere című hetilapban)
Fotó: wikipedia.org/közkincs

A kisregényben megjelenik a George Orwell 1984 című munkájából megismert, mindent betöltő hatalmi kommunikáció s annak zűrzavara a „videóhírmondó” révén éppúgy, mint Szathmári Sándor Kazohiniájának mérnöki pontossággal megkonstruált és technici­zált társadalma. De Madách Imre drámai költeménye falanszter- és eszkimószínének – amelyet Francis Fukuyama tudományosan is leírt – poszthumanitása is tetten érhető a szövegben, amelyben a szerző megidézi a tizenhetedik és a tizennyolcadik század fordulóján élt német filozófust, Gottfried Wilhelm Leibnizet, aki szerint világunk a lehetséges világok legjobbika, s akinek Voltaire Candide-jának Pangloss mestere a követője.

Bene Zoltán alkotói univerzumában régóta jelen van a történelmi folyamatok alternatív alakulásának, illetve a párhuzamos történetek eltérő olvasatának és következményrendszerének a történetfilozófiai problémája.

Ebben a disztópiájában – amelyben a rendszerváltozás korának szegedi irodalmi és éjszakai életének emlékei is megjelennek – Bene olyan sajátos világot mutat be, ahol az elembertelenedés és az elszigetelődés (az Északi-sarkvidék szélsőséges természeti és a birodalom elnyomó társadalmi viszonyai miatt) egyetemes élménnyé és jelenséggé válik.

Akik pedig küzdenek a humánumért, azok a mindenkori hatalom áldozataivá válnak. Mint a Párhuzamosok című fejezetben az elbeszélőnek a „valós történeti világban” élő énjével való beszélgetésében olvashatjuk: a paralel világokban az emberi szándékok lényegüket tekintve azonosak. „Tudod, bár ezernyi apró részletben eltér a te valóságod az enyémtől, alapjait tekintve mégis ugyanabban a világban élünk. A te és az én jelenem ugyanúgy működik, ugyanazok a motivációk mozgatják, ugyanolyan alávalóságok és ugyanolyan szépségek jellemzik…”

(Bene Zoltán: Sarki fény. Orpheusz Kiadó, Budapest, 2021, 90 oldal. Ára: 2000 forint)