– Ez pedig azt jelenti, hogy két évvel a második világháború után ismét füstöltek a krematóriumok, „emberfüst vágtatott az égre” Európa kellős közepén – hangsúlyozta a rendező. – A film egyik fontos feladata az is, hogy felhívja a figyelmet: nem tudjuk ma úgy megközelíteni az egykori koronázóvárost, hogy ne haladjunk át kivégzett magyar és német áldozatok, a város és környékének egykori lakosai, s közel száz magyar fiatal tömegsírja felett. A Pozsonyba Budapestről Ligetfalu/Petrzalka irányából bevezető autóút ugyanis áthalad az egyik tömegsír fölött. Ezekre a tömegsírokra épültek a mai, városszéli lakótelep egyes házai is.
Udvardy Zoltán felhívta a figyelmet: a Bs–6 számú erődnél már áll egy kisebb emlékmű, mely a Google keresőjében a Bs–6 Pozsony vagy Bs–6 Bratislava beírásával könnyen megtalálható.
– A kutya ugat, a karaván halad: ennyi mondható el arról, hogy valami azonosítatlan társaság, amelyről a filmünket szintén fődíjjal jutalmazó szlovák zsűri így fogalmazott: magukat történészeknek nevező csoport, Szlovákiában, majd diplomáciai úton immár Magyarországon is nyomást gyakorol, próbálja filmünket ellehetetleníteni. Nem tudok és nem akarok olyan csoportokkal küzdeni, amelyeknek nincs arca és neve. Olyan cikkekkel sem, amelyek hadilábon állnak a történelmi tényekkel s a valósággal – jelentette ki az alkotó. – E nyomásgyakorlás része lehet az is, hogy az egyetlen, filmünknek nyilatkozó szlovák történész a film vetítésének a kezdetén azt kérte, őt vágjuk ki az alkotásból. S hogy én is dodonaian fogalmazzak, mint az ellenünk egyoldalú harcot indító fura csoport, nem ez volt az egyetlen jele a filmünket kísérő, érezhető ellenérzéseknek, s nem csak e történész tűnt el a film készítése folyamán. Például egy 1945 óta meglévő, ám a forgatás napjára különös módon elkallódott temetői nyilvántartás tette próbára stábunk kreativitását.
A nyertesek
A díjazott alkotók, alkotások felsorolásakor kiviláglik: a Magyar Filmakadémia tagjai titkos szavazásukkor nem részesítették előnyben a normális értékeket valló, patrióta szellemiségű alkotásokat, alkotókat az abnormalitás és nemzetköziség mellett kardoskodók rovására.
A Magyar Filmakadémia Márta István elnökölte zsűrije Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjének ítélte a legjobb játékfilmnek járó díjat. A legjobb tévéfilm Dombrovszky Linda Pilátus című alkotása lett, a legjobb tévésorozatnak A martfűi rémet tartotta a zsűri. A legjobb kisjátékfilmnek járó díjat Bozsogi János vehette át az Ezerkilencszáztizenkilenc című alkotásáért. A legjobb animációsfilm-kategóriát Cakó Ferenc nyerte a Világzabáló és visszacsináló című munkájával. Az egész estés dokumentumfilm győztese A mi Kodályunk című film, melynek rendezője Petrovics Eszter. A legjobb elsőfilmes rendezőnek járó díjat Varsics Péter vihette haza az Így vagy tökéletes című romantikus vígjátékáért. A legjobb rendezőnek járó elismerést Dombrovszky Lindának ítélte a zsűri a Pilátus című alkotásáért. A legjobb női főszereplőnek járó díjat Hámori Ildikó vehette át a Pilátusban nyújtott alakításáért, míg a legjobb férfi főszereplő díját Gáspár Tibor vihette haza A feltaláló címszerepéért. A legjobb mellékszereplő díját Cserhalmi György kapta a Rododendronban nyújtott alakításért.
A Post mortem kapta a legtöbb díjat: a legjobb operatőrnek Nagy Andrást találta a zsűri, a legjobb vágó Király István, a film vágója lett, díszlet/látvány kategóriában Hujber Balázst tartotta a zsűri a legjobbnak, a legjobb maszk győztese pedig Hámori Dániel lett az ebben a filmben nyújtott teljesítményéért.
A legjobb forgatókönyvírónak járó díjat Nagy Dénes vehette át az Ezüst Medve-díjas Természetes fény című filmért, a legjobb jelmezt Ágh Márton tervezte szintén ebben az alkotásban. A legjobb hang díját Madácsi Imre kapta a Pesti balhéért, a legjobb zeneszerzőnek járó elismerést pedig Selmeczi György kapta a Lángolj és világíts zenéjének megkomponálásáért. A közönségdíjat Béres László A taxis című kisjátékfilmje vitte haza.
A díjat Kelemen Zénó Munkácsy-díjas szobrászművész tervezte. „A díj alapvető gondolati ívét a Szamothrakéi Niké, a hellenisztikus rodoszi iskola mesterműve ihlette, mely az évszázadok alatt a győzelem legfőbb attribútuma lett. Elképzelésem szerint a torzót a lehető legjobban szerettem volna formailag elvonatkoztatni úgy, hogy minél inkább a jelszerűség felé mutasson és díjszerűvé váljon” – mondta Kelemen Zénó.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!