Fődíjat nyert a Népirtás Pozsonyligetfalun című film a Magyar Mozgóképszemlén

A Magyar Mozgóképszemle legjobb rövid dokumentumfilm díját nyerte el a Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm.

Géczy Dávid és Udvardy Zoltán Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A dokumentumfilm a Ligetfalu településen fekvő táborrendszerrel foglalkozik, melybe már a második világháború utolsó heteitől kezdve tömegesen hurcolták, deportálták a Pozsonyban és annak környékén élő magyar és német lakosság többezres tömegeit. A film az MTVA Magyar Médiamecenatúra program támogatásával készült a Becsengetünk Produkció Kft. gyártásában.

A filmet Géczy Dávid és Udvardy Zoltán rendezte, producere Skrabski Fruzsina.

Az 1945–1947 között működő internáló- és koncentrációs táborba szinte kizárólag magyar és német polgári lakosok kerültek, családostul. Az alkotásban megszólal a németek számára elkülönített tábor egyik magyar nemzetiségű túlélője. A dokumentumfilm feltárja a táborban kivégzett, közel száz magyar levente történetét is. Rávilágít arra az összefüggésre, hogy a ligetfalui kijelölt táborhely őrzésére Prágából Pozsonyba érkező szlovák ezred állománya több száz fős vérengzést rendezett útközben, a morvaországi Prerovban, ahol a Felvidékről korábban a front elől Nyugat felé menekült, s most hazafelé tartó, magyar és német családokat szállító vonat haladt át.

Géczy Dávid és Udvardy Zoltán
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A balatonfüredi Anna Grand Hotelben tartott gálán Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a magyar filmgyártás 120 éves évfordulója előtt tisztelegtek a fesztivál megrendezésével. Szavai szerint a mozgókép mára „egy népművészeti ággá vált” hiszen rengeteg mozgókép készül már akár telefonnal, ezeknek az alkotásoknak pedig bemutatkozási lehetőséget kell teremteni. Ezt a célt szolgálja a Magyar Mozgóképfesztivál is, amellyel hagyományt szeretnének teremteni.

A Magyar Filmakadémia tagjainak titkos szavazatai alapján a játékfilmek között Krasznahorkai Balázs elsőfilmes alkotása, az erdélyi magashegyi tájakon játszódó, a balladák hangulatát megidéző apa-fiú történet, a Hasadék kapta a fődíjat.

Bergendy Péter első világháború után játszódó misztikus horror-thrillere, a Post mortem négy elismerést kapott: Nagy András lett a legjobb operatőr, Király István a legjobb vágó, Hujber Balázst a film díszletéért és látványáért, Hámori Dánielt pedig a legjobb maszkért ismerték el.

A legjobb tévéfilm Dombrovszky Linda alkotása, a Szabó Magda azonos című regényéből készült Pilátus lett. A film további két elismerést is kapott: Dombrovszky Linda kapta a legjobb rendezőnek járó díjat és Hámori Ildikó lett a legjobb női főszereplő.

A legjobb férfi főszereplőnek Gáspár Tibort választották a Béres József életéről szóló, Gyöngyössy Bence által rendezett A feltalálóban nyújtott alakításáért.

A legjobb mellékszereplő Cserhalmi György lett, aki a Rododendron című kisjátékfilmben (rendező Kovács Levente és Törcsi Levente) egykori állambiztonsági tartótisztet játszott.

A legjobb tévésorozat díjával a Sopsits Árpád azonos című mozifilmjéből készült A martfűi rémet ismerték el.

A legjobb kisjátékfilm Bozsogi János rendezése, a Kós Károly azonos című regényéből készült Ezerkilencszáztizenkilenc lett.

A legjobb animációs film kategóriában a Világzabáló és visszaállító, Cakó Ferenc munkája győzött.

A legjobb egész estés dokumentumfilm A mi Kodályunk lett Petrovics Eszter rendezésében.

A legjobb hangért Madácsi Imrét ismerték el (Pesti balhé, rendezte Lóth Balázs), a legjobb zeneszerző pedig Selmeczi György lett (Lángolj és világíts, rendezte Maksay Ágnes).

A díjazottak Kelemen Zénó szobrászművész alkotását vehették át.

A Magyar Mozgóképfesztivál négy napja alatt csaknem kilencven magyar filmet vetítettek Veszprém mellett Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém–Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program közös rendezvényén a filmvetítések mellett koncertekkel, kiállításokkal, beszélgetésekkel és számos további kísérőprogrammal várták a közönséget.