Sztrádaörökség – Felbecsülhetetlen kincsek az utak alól

Az 1768 darabból álló aranykincset egy kora bronzkori, kis méretű, kézzel formált bögrében rejtették el a mai Bojt község északi határában.

Fotó: Déri Múzeum

A Hajdú-Bihar megyében épülő autópálya-szakaszok munkálatainak elkezdése előtt a debreceni Déri Múzeum régészeti tárának munkatársai számos feltárást végeztek. E munkába több múzeum és egy egyetemi tanszék is bekapcsolódott. A feltárt lelőhelyeken az újkőkor kezdetétől a középkorig minden korszak képviseltette magát. Sok olyan lelet került elő, amelyre a régészeti szakma szenzációként tekinthet.

Az egyik leglátványosabb lelet, amelyet az M35-ös sztráda alapja alatt találtak, egy avar kori harcosé. Nemcsak a – régészek által – Kerénynek nevezett lovas és lovának csontjai maradtak meg, hanem a vitéz lamellás páncélja, kardja és a lószerszám is túlélte a majd másfél ezer évet. A harcos avar kori temetőben nyugodott, csakúgy, mint a korábban talált felnőtt és gyermeklány is. Először utóbbit a – kései utódok által – Danutának nevezett – kislányt találták meg. Őt aranyveretes pártában temették el. Nem messze tőle bukkantak a felnőttre – Malvinra –, majd onnan két kilométerre a magas rangú katonára.

Visszatérve ez utóbbira az azért jelentős, mert eddig az ebből a korból származó mintegy ezer leletből csak részleteket találtak a régészek, teljes páncélt még soha. A régészek rekonstruálták Kerény arcát is, alakjára pedig ráadták a páncélt, lóra ültették, s így szerepelt egy kiállításon. Ugyancsak jelentősek Danuta és Malvin értékes tárgyai, ékszerei is. Utóbbi sírjából a pártavereteken kívül egy másik ritka tárgytípus, egy ezüst lemezgyöngy is előkerült, amelyet két préselt félgömbből forrasztottak össze. A kormeghatározás pontosságát növeli, hogy egy nyakláncon átfúrt, bizánci, arany solidust is találtak, amelyet 616–625 között vertek.

Nagyon értékesek az M4-es autópálya nyomvonala alatt talált kincslelet darabjai is. Az 1768 darabból álló aranykincset egy kora bronzkori, kis méretű, kézzel formált bögrében rejtették el a mai Bojt község északi határában. Megmaradása igencsak szerencsés volt, hiszen a mai felszín alatt harminc-negyven centiméterre talált leletet másfél ezer év alatt sem fordította ki az eke a földből. Egyik különlegessége, hogy a kincset alkotó apró díszek egy teljesen új, a hazai és nemzetközi régészeti kutatás számára eleddig ismeretlen tárgytípust képviselnek. Az apró, félkör alakban ívelt lemezkéket vagy flittereket feltehetőleg egy különleges ruha, fejdísz, esetleg textil öv díszítésére alkalmazták. A feltételezések szerint egy magas rangú hölgy (esetleg papnő), használhatta vagy az akkor itt élt emberek által tisztelt istennőnek felajánlott rituális ajándék lehetett. Egy másik bojti lelőhelyről pedig egy tucat kora avar kori temetkezés közül hatban találtak arany fülbevalókat. Öt sírba mongolid felnőtt hölgyet temettek el arany fülbevaló párral. A hatodik sírban egy idősebb, mongol antropológiai jegyeket mutató férfit találtak. Ezt a sír már nem volt olyan szerencsés, mint az aranylelet, egyszer már kirabolták. A sír fosztogatói egyetlen, négy granulációval díszített karikát felejtettek a helyszínen. A granuláció mint díszítési mód bizánci hagyományokra vezethető vissza, amellyel az avarok a kelet-európai sztyeppén ismerkedhettek meg.

A sztráda alatt talált értékes leletekről megemlékező kiadványt Dani János, a debreceni Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese, az ásatások vezetője szerkesztette.