Az Antikvárium.hu szezonzáró licitjén betiltott művek is kalapács alá kerülnek

Szezonzáró árverésre invitál az Antikvárium.hu, ahol kalapács alá kerülnek 1945–46-ban tiltólistán szerepelt kötetek, egy 1848–49-es honvédekről készített portréalbum, Kogutowicz Manó csonka-Magyarország-térképe, névre szóló Káma-szútra, aláírt Faludy–Villon-balladák, vagy éppen egy különleges Karinthy Frigyes-reklámmű.

A náci könyvégetés barbár máglyáinak filmkockái mindenkinek beleégtek a retinájába, azonban az 1945 utáni kommunista könyvpusztítás tényét, nagyságát alig-alig említi bárki. A szovjet mintára és parancsra, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) hathatós közreműködésével zajló barbarizmus egy 1945 februári rendelettel vette kezdetét. Ekkor már a vörös hadsereg Magyarországot dúlta, s az 1944-ben aláírt fegyverszünet után a bécsi döntések szentesítette területvisszacsatolásaink odavesztek. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítésére utasított. Ennek nyomán 1945 áprilisa és 1947 február­ja között a SZEB részvételével több mint 830 ezer könyvet szolgáltattak vagy gyűjtöttek be, amelyek 95 százalékát megsemmisítették. Ebből körülbelül 380 ezer tankönyv volt. A most aukcióra bocsátott kötetek azon kevésből kerültek ki, amelyek megúszták a bezúzást. Köztük Fekete István remekműve, a Zsellérek, amely nem úgy mutatja be a Tanácsköztársaságot, miként az új, kommunista hatalom láttatni kívánta, hanem véres, vörösterroros valóságában. Vagy Makkai Sándor Tudománnyal és fegyverrel címet, A nemzetnevelés terve alcímet viselő kötete, amely utóbbi magyarázatul szolgál likvidálására. Miként a Horthy Miklósról írt Maléter Jenő- és Wulff Olaf-munka bezúzását sem kell külön magyarázni.

Fotó: antikvarium.hu

Ehhez képest az árverési könyvek közt szerepel Faludy György első ízben 1937-ben megjelent Villon-átköltések kötete, aminek címlapján ez olvasható: „A Villon-balladák ezen tizennegyedik kiadása 1947 év tavaszán készült. Az első tizenegy kiadással ellentétben ezt a kiadást a cenzúra csorbítatlanul hagyta.”

antikvarium.hu

Tovább tallózva az Antikvárium.hu kínálatában, találhatunk dedikált Negyvennyolcas honvédportrék című albumot. Az akkor még élő szabadságharcos honvédek képeit Plohn József fotográfus, néprajzgyűjtő készítette.

Fotó: antikvarium.hu

A magyarországi kartográfia megalapítója, Kogutowicz Manó Trianon utáni Magyarország-térképét Csonka Magyarország – nem ország / Egész Magyarország – mennyország felirattal vehetjük meg.

Baktay Ervin 1920-ban fordította le az Európában és Magyarországon tabunak számító Káma-Szútrát. A most licitálható példány a 845. volt az ezer példányból, amelyek kizárólag a megrendelők számára, névre szólóan készültek.

Karinthy Frigyes Haditanács Anth­roposban műve kevéssé ismert. A cím nyomban érthető lesz, ha lefordítjuk: Haditanács az emberi gyomorban. Az élettan-politikai drámában és tudománytörténelemben az ókori Menenius Agrippa és Spartacus története szerepel, méghozzá valaki emésztőszervében. A művet Karinthy reklámfüzetként, a Tres Gyógyszervegyészeti Részvénytársaság felkérésére készítette 1933-ban, és a Salvacid nevű savcsökkentő gyógyszercsaládot népszerűsítette. A szerző a következőket nyilatkozta művéről: „A Tres Gyógyszerészeti Műveknek Salvacid nevű, gyomorsavtúltengést megakadályozó gyógyszeréhez készítettem rendelésre egy propagandafüzetet, amelyre mint irodalmi alkotásra is büszke vagyok, mert lefordították a világ öt művelt nyelvére, s különösen az olasz piacon keltett nagy feltűnést ez a reklámfüzet. Ezt a reklámmunkámat például annyira komolyan vettem, hogy előzőleg hetekig jártam a belgyógyászati klinikákat, és egész sereg orvosi művet olvastam el, hogy a gyomorról és annak rendellenességeiről kellő tájékozottságom legyen. Csak ilyen előtanulmányok után tudtam aztán mesteri egyszerűséggel reklámcélt szolgáló hosszabb hőskölteményt megírni.”