Csipetnyi Erdély Budapesten

A csendes, letisztult színvilágú, apró gondossággal berendezett optikai szalonjában találkoztunk Simó Klárával. Az üzletbe lépve a falakról, a képekről, a bútorokról Erdély köszön vissza. Klára a Transilvanum Alapítvány alapító elnöke, szakmáját tekintve látszerész-optometrista, de zongora főszakon végzett zenei líceumot. A családias környezetben kávét kortyolva zenéről, szakmáról, az alapítvány terveiről, erdélyi művészekről váltottunk szót.

Simó Klára, a Transilvanum Alapítvány alapító-elnöke Fotó: Fülöp Noémi

Tíz éve nyitotta meg saját optikáját a Retek utcában, ahol mindenben a minőségre helyezi a hangsúlyt. A kerek szám eléréséhez hosszú út vezetett. Simó Klára Szatmárnémetiben született. Ötéves kora óta zongorázik, abszolút hallással rendelkezik, zongorista. Azonban nem gyakorolt szívesen, így édesanyja kérésére szakmát is tanult. Mivel jó volt a kézügyessége, optikus iskolát választott, ami hatszáz kilométerre található Szatmárnémetitől. Érettségi után ott kezdte a tanulmányait, majd Vajdahunyadra került. Itt ismerkedett meg férjével a római katolikus templomban, mert Klára munka mellett orgonált és vezette a templomi kórust. Mikor összeházasodtak, Dévára költöztek, és ott érte őket a ’89-es forradalom. Ekkor jöttek Magyarországra. Optikusként helyezkedett el a Haris közi Ofotértben, csak jóval később nyitotta meg a szalont. Mivel a klasszikus zene, a zongorázás továbbra is az élete része, az üzletben egy pianínó is helyet kapott. A míves hangszer nem bútordarab, hiszen nemcsak a tulajdonos, hanem vendégei is szívesen játszanak rajta. Sok művész páciense is van, és aki tud zongorázni, az megszólaltatja. Örömmel mutatta, hogy sikerült olyan pianínót választani, amelynek kalapácsai is láthatók. Többször látta, hogy a felnőtteknek is örömet szerez figyelni ezek mozgását.

Simó Klára, a Transilvanum Alapítvány alapító-elnöke
Fotó: Fülöp Noémi

Bármerre nézünk a szalonban, erdélyi alkotók munkáival találkozunk. A falon a képek, a cégér, a festmények erdélyi művészek keze munkáját dicsérik, a bútorokat erdélyi szakemberek készítették. Minden bútor kerekded, az előtérben található asztalok zongora formájúak. A falakon szalmából font képek is láthatók, melyek elkészítése bonyolult és nagy koncentrációt igénylő folyamat: a szalmaszálakat darabonként, precízen kell felragasztani. Ezeket a különleges képeket az erdélyi Bakó Anna szalmaszobrász készítette. A zene szeretetét a bolt logóján a violinkulcs szimbolizálja, az optikát a szem, de megjelenik a bejárati cégéren is ez a két motívum. Ez utóbbit Sabau-Trifu Cristina egyházi művész készítette, aki többek között a pápa csíksomlyói ruhájának is megalkotója.

A Transilvanum Alapítvány

Simó Klára azért dolgozik, hogy találkozási pontot és közösséget teremtsen hasonló érdeklődésű erdélyi származású üzletembereknek és művészeknek. A Transilvanum Alapítvány nyilvános rendezvényein bemutatják Erdély értékeit és fiatal tehetségeit, valamint Erdély modern művészetét. – Az vezérelt, hogy szerettem volna megmutatni Erdély értékeit. Böjte Csaba testvér, az alapítvány fővédnöke mondta a megnyitó eseményünkön 2013-ban, hogy ha az ember az isteni parancs szerint hajtja uralma alá a Földet, vagyis uralni tudja azt a területet, azt a szakmát, ami rábízatott, akkor abból élet születhet – meséli Klára.

– Az állandó helyszínünk a Magyar Tudományos Akadémia, de voltunk már a Széchényi Könyvtárban, a Duna Palotában, a Marczibányi Téri Művelődési Központban, a Magyarság Házában is. A zongoristamúltam miatt született az ötlet, hogy kellene egy olyan rendezvénysorozat is, ahol az erdélyi művészeket is meg tudjuk mutatni. Ebből fejlődött ki az Erdélyi művészek hete. Létrehoztunk egy mecénás rendszert is, ahol az erdélyi fiatal művészeket támogatjuk. Minden évben kiválasztunk közülük egyet, akit hangszerrel vagy valamilyen külföldi kurzussal támogatunk – mondta az elnök.

Az elmúlt években számtalan sikeres rendezvényt bonyolítottak le. A Transilvanum nevét és logóját is ő tervezte meg. Mindenképpen szerette volna, hogy megjelenítsék rajta Erdély legmeghatározóbb természeti jegyeit: a fenyőfákkal tarkított hegyeket. A Transilvanum ma már saját süteménnyel és bélyeggel is rendelkezik. A koronavírus-pandémia miatt elmaradtak a hagyományos rendezvények, idén viszont már az összes programot meg tudták hirdetni a http://www.transilvanum.hu oldalon.

– További terveim is vannak: nemzetközivé szeretném tenni a Transilvanumot – tette hozzá Simó Klára. – Sokfelé élnek a világban erdélyiek. Fontosak ezek a kötődések, mert sok üzleti és magánéleti kapcsolat jön létre a közösségen belül. Emellett a Transilvanumban a moralitás, a hit is egyre inkább összetartó erő, amit meg akarok őrizni. Úgy látom, hogy nagyon sokan vagyunk, akik így gondolkodunk.