Könnyű volt megtalálni a házukat, mert a házszám és az ott lakók neve is téglából van kirakva. Az Érdikum Téglárium Bélyegestégla- és Kúpcserépmúzeumban Rozgonyi Zoltán 3120 téglát állított ki az udvaron.
– Ez nem is olyan sok, van, akinek tizenötezer darabja van – magyarázza a gyűjtő. – Nálam 66 méter hosszú falon, mint egy könyvespolcon láthatók. Ezek itt beszélő téglák, történetük van, a múltról mesélnek. A történelmi eseményeket nemcsak a rajtuk olvasható dátumok, hanem a különböző jelek alapján is követhetjük. Meglátják, ha körbejárjuk a kertet.
Égetett téglák nagyobb számban az ókori Mezopotámiából kerültek elő. Magyarországon először a rómaiak készítettek jelölt téglát, amelyeket légióbélyegekkel láttak el. Az Árpád-házi királyok korától az 1600-as évekig a falazótéglákat nem jelölték se jellel, se bélyeggel – csak kézzel rajzoltak bele vonalakat.
– Az utóbbi négyszáz évben a történelmi Magyarországon Európában egyedülálló formagazdagságban készítettek bélyeges téglákat – meséli Rozgonyi Zoltán. – Sehol másutt nem alkalmaztak hozzánk hasonló módon téglabélyegeket, és sehol nincs annyi egyházi és a kollektív emlékezetben meglévő jelkép – Krisztus, csodaszarvas, életfa, tulipán – a téglabélyegek között, mint nálunk.
Kezdetben a téglákba köröket, kereszteket rajzoltak, később címereket, monogramokat, évszámokat, a gyárnak helyet adó település vagy a készítő nevét. Jól olvasható a Szőke, Oláh, Szép, Zsoldos, Szabó felirat. Rangokat is jelöltek, például koronával. Ha egy város megkapta a mezővárosi rangot, akkor saját névvel ellátott téglákat készített. Érd felirattal többet is találunk. A helyi kastély tulajdonosai saját monogrammal ellátott darabokat készíttettek. Koronázási városok is rendeltek téglát, a pozsonyi vár kapuját több példányon is megörökítették. Az őzbakkal jelölt győri tégla az 1600-as években készült. Felsőelefánt település nevét nehéz lett volna kiírni, ezért elefánttal jelölték. Nyúl község téglavetője is hasonlóan gondolkodott.
– A téglák tömeges gyártása a török korban kezdődött, s főleg várak megerősítéséhez vagy az újjáépítéséhez használták. Győrben 1606-tól majdnem 150 éven át szinte minden várkapitány készíttetett a monogramjával ellátott téglát. A „várkapitányos” téglákat nem lehetett eltulajdonítani, más célra felhasználni, mert a rajta lévő felirat tulajdonjogot jelentett. Nálam ezek a darabok időrendben láthatók – mutat rá a sorozatra Rozgonyi Zoltán.