A fővárosi Szabadság tér Zoltán utcai sarkánál álló Adria-palota a néhai magyar óceánjáró flotta hajdani dicsőségének egyik utolsó mementója. Az épület történetét dolgozza fel a BDPST Zrt. gondozásában megjelent, 230 oldalas Hazának használj! – Az Adria-palota története című kötet, amelynek társszerzői Zsigmond Gábor, a Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese és Tiborcz István, az Adria-palota jelenlegi tulajdonosa.
A gyűlölt Neugebäude, az osztrák elnyomás szimbólumaként számontartott katonai erődítmény helyén épült fel a múlt század fordulóján a mostani épület elődje. A katonai létesítményt 1897-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa vette át, több mint húsz irodaházat építve a környékre.
Ekkor épült fel a Tőzsdepalota, az Osztrák–Magyar Bank székhelye és az Adria-palota is.
1902-től a fiumei rakparton áll a Szabadság téri székház párja, az 1800-as évek végén innen irányították a társaságot. Mindkét épület homlokzatán ott áll a négy égtájat szimbolizáló szobor: egy egyiptomi, egy japán, egy indián és egy európai ember figurája.
Az épület falai között döntöttek a Kárpát-medence árufölöslegének kihajózásáról: Brazíliába magyar lisztet szállítottak, talpfát az észak-afrikai vasútvonalakhoz
– idézi az egyik szerző, Zsigmond Gábor szavait az Index.hu.
A kötet másik szerzője, Tiborcz István elsősorban a jogtörténeti forrásokat dolgozta fel, oroszlánszerepet vállalva az Adria-palota fejlesztőjeként az épület részletes restaurálási dokumentációjának összegyűjtésében és feldolgozásában,
így állt össze egésszé a magyar történelem nyomait magán hordozó épület története.
Az első világháborúban a több mint harminc hajóból álló hazai óceánjáró flotta egy része beszorult az Adriára, több tagját az antant foglalta le, a trianoni békediktátum következtében pedig maga a fiumei kikötő is elveszett. Az Adria Tengerhajózási Részvénytársaság olasz tulajdonba került, a cég a húszas években kiköltözött a Szabadság téri épületből. A második világháború után, a szocializmus évtizedeiben már az Expressz Utazási Irodát találjuk az Adria-palota falai között, de 1994-es társasházzá alakításáig itt székelt az Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is.
Az Adria-palota mintegy 120 évébe bepillantást engedő műből egy öngyilkos tőzsdecápa, egy szocialista médiaszemélyiség és egy abszurd bankrablás történetét is megismerhetjük.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: A könyv borítója
