– Teljes üzleti és márkamegújulás ment végbe a Liszt Ferenc Kamarazenekar életében az elmúlt két évben. Ebben a nagy léptékű folyamatban miként vett részt?
– Hagyományos alapítványi struktúrában működünk kuratóriummal, felügyelőbizottsággal, amit még a zenekar egykori tagjai hoztak létre a rendszerváltás után, amikor a régi finanszírozási formák már nem voltak alkalmazhatók. Már a kuratórium elnöke voltam, amikor nagyobb állami támogatást kaptunk, melyre a zenekarnak szüksége volt. Ugyanis a hírneve, művészi képessége és teljesítménye ellenére a finanszírozása összekuszálódott az állami támogatás előtt. Menedzser típusú vezetőként rendszerben gondolkodom, ezért a kis létszámú apparátussal először végiggondoltuk, mit fogunk tenni. Az első lépés az volt, hogy – a teljes hazai kulturális életben meglehetősen szokatlan módon – kiírtunk egy európai szintű közbeszerzést a zenekar stratégiai átalakítására. Ezt másfél éven át tartó kőkemény munka követte szakmai egyeztetésekkel, vitákkal. Piackutatást végeztünk, elemeztük a versenytársakat még nemzetközi szinten is. Mindemellett koordináltuk a művészeti, pénzügyi vezetést, valamint a koncerttervezést. Összehangolt pénzügyi, piaci, üzleti stratégiát dolgoztunk ki, amelybe beletartozott az arculat megújítása is. A pandémia közepén pedig még egy európai szintű hangszerközbeszerzést is lebonyolítottunk.
– Mindezt mennyire volt nehéz összehangolni a művészeti koncepcióval?
– Várdai István művészeti igazgató az első pillanattól partnerként viszonyult ehhez a szemlélethez. A zenekar szeretné a majdnem hatvanéves tradícióit megőrizni, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy piacképessé is kell válnia. Hiszen ma már nem elegendő professzionálisan zenélnie egy művésznek, ha sikereket akar elérni. Célkitűzésünk, hogy kiegyensúlyozottabb finanszírozási modellt hozzunk létre támogatókkal, külföldi fellépésekkel. Azt gondolom, hogy a magyar klasszikus zene fontos exportcikk, s szerencsére még mindig töretlenül jó a híre. Ez a magyar állam figyelmét is ki kell, hogy érdemelje.
– Kifejtené, hogy pontosan mit ért ez alatt?
– Ha egy zenekar akkora állami támogatást kap, mint a Liszt Ferenc Kamarazenekar, akkor azt a leghatékonyabban kell felhasználni. Mi úgy gondoltuk, hogy ennek a legjobb módja a jövőnkbe fektetni. Idehaza valóban szokatlan, hogy a piaci, menedzser szemléletmód is megjelenik a művészeti életben, de a tények és a számok azt támasztják alá, hogy ez működik. Remélem, hogy kulturális vezetésünk is észreveszi, hogy a klasszikus zene területén még mindig a világ élvonalához tartozunk. Rengeteg olyan szólóművésszel büszkélkedhetünk, akik világszínvonalú előadók. A magyar állam kiemelkedően sok pénzt költ a kultúra ezen ágazatára is, de fontos lenne stratégiailag végiggondolni, hogyan lehetne még jobb eredményeket elérni.
– A teljes üzleti és márkamegújítás után mi következik?
– Arra kell most koncentrálnunk, hogy új közönséget építsünk. Az új generációk irányába kell nyitnunk, s tanítanunk a komolyzene megértését, mindig kell valami újat, meglepőt is mutatnunk. A Liszt Ferenc Kamarazenekar igyekszik folyamatosan izgalmassá tenni a koncertjeit és a komolyzenét a fiatal közönségnek is.
– Utóbbira jó példa a zenekar innovatív, zenélő logója. Mi adta ennek az ötletét?
– Ez a különleges kottarendszer Bartók Béla Divertimentójának első ütemeit teszi láthatóvá egy alternatív zenei nyelv használatával, ami egy egyetemi hallgató ötletén alapszik. Bartók műve a zenekari repertoárunk alapdarabja, ha úgy tetszik, művészi hitvallásunk, ezért választottuk a logóhoz.
– A reputáció- és márkamenedzsment kategóriájában a FleishmanHillard Café cég – a zenekar teljes megújulását támogató integrált kampányával – elnyerte az International PR Association (IPRA) Golden World Awards verseny első díját. Nemzetközi viszonylatban mit jelent ez az elismerés?
– Ez a díj a PR-, reklám- és marketingterületen a világ egyik legnevesebb elismerése. Nekem azért fontos, mert a szakma legjava ítélte oda, s ők egy brand potenciális működőképességét is mérik, nem csak a kampányát. Ez pedig azt jelzi, hogy a PR-, a marketingszféra szakemberei úgy gondolják, jó úton haladunk.
– Ugorjunk néhány évet előre az időben, öt év múlva hová pozicionálja a zenekart?
– Azt szeretnénk elérni, hogy ha öt év múlva idehaza és külföldön kiejtik, hogy magyar klasszikus zene, mi is eszébe jussunk a közönségnek. Magyarországon az egyik leghíresebb zenekar vagyunk, ezt az értékünket időtállóvá kell tenni. Úgy gondolom, öt év múlva megvalósítjuk stratégiai céljainkat: a finanszírozási szerkezetünk differenciált lesz, a menedzsmentünk használja a kiépített rendszereket. Továbbra is sokat teszünk azokért, akik nem jutnak komolyzenéhez, és a koncertjeinkre mindig hozunk valami izgalmasat, ahogy ezt már megszokhatta a közönség. A művészeti színvonal változatlan marad. Kiemelten foglalkozunk az utánpótlás-neveléssel, a tehetséggondozással. A Zeneakadémiával nemrég megkötött megállapodásunk is erről szól, és szeretnénk a kisiskolások tehetséggondozásával is sokat foglalkozni. Hatalmas igény mutatkozik erre, hiszen nemrég a rajzpályázatunkra sokkal több alkotás érkezett be, mint vártuk. Mindemellett terveink között szerepel más művészeti ágakkal való együttműködés is.
– Visszatérve a jelenhez, hol lép fel az együttes legközelebb?
– A Liszt Ferenc Kamarazenekar a KaposFesten ad koncertet augusztus 17-én 18 órakor. Ez az esemény azért is kivételes, mert az előbb már említett rajzpályázat folytatódik a fesztiválon is. Adott zenére ismét lehet rajzokat készíteni, és az alkotásokból egy kis kiállítást is megtekinthet majd a közönség.
(A borítóképen Körmendy-Ékes Judit, Katona Vanda fotója)
