Múltbeli melódiák és Duna-parti városkép

A Duna-parti városkép inspirálta Elek Norbert zeneszerzőt, akinek az augusztus 20-i tűzijátékot kísérő zenei élményt köszönhetjük.

Fotó: Teknos

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A zene megkomponálásakor a helyszínt biztosító Duna-parti városkép adta az inspirációt – árulta el lapunknak Elek Norbert zeneszerző, zongoraművész, akinek az augusztus 20-i tűzijátékot kísérő zenei élményt köszönhetjük. 
Elek Norbert nevét a nemrégiben négy Oscar-díjat is nyert, Élősködők című film hangszerelőjeként ismerhettük meg, de hallhattunk róla a Magyar Rhapsody Projekt formáció apropóján is, amelyet Bársony Bálinttal közösen vezetnek; ők ketten készítettek zenét a Magyarságkutató Intézet pozsonyi csatát megjelenítő animációs filmjéhez, melyről korábban lapunknak mindkét zenész nyilatkozott. 
Nem ez volt az első alkalom, hogy százezres tömegrendezvényhez komponált muzsikát; 2017-ben a FINA záróünnepségét az egész világon sok millióan látták és hallgatták Elek Norbert zenéjével. Elmondása szerint az idei Szent István-ünnep után azonban az ismerősök, barátok és rokonok mellett olyan – általa nagyra tartott – zenészek is gratuláltak neki, akikkel korábban nem ismerték egymást személyesen.
Az augusztus 20-i tűzijáték zenei aláfestéséhez olyan kiemelkedő szerzők alkotásait használta fel, mint Bartók Béla, Liszt Ferenc vagy Erkel Ferenc, amelyeket népdalokkal vegyített. Ezt a sok különböző műfajt és stílust az áthangszerelés egységesítette. – Mindegyiket a saját filmzenei stílusom alapján dolgoztam bele ebbe a nagy zenei műbe – mondja. A produkcióban százötven muzsikus és énekes is közreműködött. 
Ezt a fajta zenei fúziót jól használja a Magyar Rhapsody Projekt (MRP) is, amely nagy magyar zeneszerzők műveit vegyíti népzenei dallamokkal és egyfajta ősi hangzásvilággal. Az MRP repertoárjában is megjelenik néhány a tűzijáték háttereként felhasznált klasszikusokból, a zenekar munkájában azonban nagyobb hangsúlyt kap a népzene, illetve a világzenei és a jazzes stílus. 
Az állami ünnep fő műsorszámának a koncepcióját Iványi Árpáddal, a tűzijáték rendezőjével dolgozták ki, aki a Budapest Playhouse produkciós műhely vezetője. A Monarchia korabeli és századfordulós zenék domináltak, hiszen a helyszín ezeket kívánta meg, ugyanakkor természetesen az ősidők mítoszvilágáig visszanyúló történet minden fázisát az adott kort megidéző zene kísérte. 
 

A nehézséget talán az jelentette, hogy Magyarország eddigi legnagyobb tűzijátéka során a zeneszerzőnek a robbanásokkal is számolnia kellett. – Nagyon sok megbeszélésünk volt, előre egyeztettünk minden másodpercet, és tisztáztuk, hol tud a zene dinamikája puhább lenni, hol lesz annyi robbanás, ahol a százötven tagú zenekarnak és a kórus minden tagjának fortissimóban kell szólnia, különben semmi esélyünk – árulta el a zeneszerző, aki egyúttal köszönetet is mondott a Budapest Scoring zenekarának, kórusának, a többi zenésztársának és barátjának, akik közreműködtek a felvételeken, hiszen – mint mondja – nélkülük nem valósulhatott volna meg a rendezvény. 
Elek Norbert abba is beavatott, hogy mi a különbség egy ilyen esemény és egy film hangszerelése között. – A tűzijátéknak minden mozzanatát a zenémre programozták, semmihez nem kellett alkalmazkodnom, csak a rendezői koncepcióhoz és időbeosztáshoz. Először elkészültem a zenével, utána arra épültek a pirotechnikai elemek, a vetítés, a fények, a drónok mozgása és minden más – fejti ki, hozzátéve, hogy a filmzene esetében éppen fordítva történik: a zenének kell a képhez idomulnia, azt erősítenie. 
Mivel elpróbálni nem lehetett túl sok mindent, így Elek Norbert is izgatottan várta a végeredményt, hogy minden elem tökéletesen összeáll-e. Elmondása szerint bízott a profi technikai csapatban, akikről be is bizonyosodott, hogy nem véletlenül rájuk bízták a 2021-es tűzijáték lebonyolítását. Ő maga pedig a televízió képernyőjén keresztül követte élesben az eseményeket, hogy sztereóban hallhassa a zenét. Mint mondja, lenyűgöző volt élőben megélni mindazt, amiről előtte csak szimulációkat látott.