A térséget átutazó kereskedők, látogatók és más utazók használhatták. A régészek találtak ugyanis vendégfogadókat, ahol az idegenek megszállhattak addig, amíg nem kaptak engedélyt arra, hogy belépjenek a fővárosba.
Rábukkantak raktárakra, ahol kereskedők tárolták áruikat, illetve a vámosok megvizsgálták azokat, hogy döntsenek az adó mértékéről
– adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap online kiadása.
Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács főtitkára szerint a felfedezés fényt derít arra, hogy milyen tevékenységet folytattak a görög–római kor idején a főváros falain kívül. A települést az Kr. e. II. századtól a Kr. u. IV. századig használták a régészek vizsgálatai szerint.
A régészek rábukkantak mintegy negyven ciszternára és kútra, agyagamforákra és -edényekre, lámpákra, halászati eszközökre és istenségek, császárok, harcosok márványszobraira. Találtak tűzhelyeket, élelmiszertároló edényeket, sírhelymaradványokat és mintegy hétszáz érmét is.
Borítókép: Pexels
