Amikor jó nézni a ramazurit

Duda Éva és társulata úgy látszik, mindent tud a cirkusz világáról, mert a kortárs tánc nyelvén sikerült újrateremteniük a manézs világának szinte minden szegmensét a Fővárosi Nagycirkusz porondján. Ramazuri című előadásukban valódi partnerre találtak Farkas Izsák és Szarvas Dávid személyében, akik folyamatos zenei improvizációjuk révén igazán igényes hangzó világgal egészítették ki a táncos produkciókat. A két bohóc pedig – akik színészként inkább úgy mozogtak a manézsban, mint bármelyikünk – Földes Eszter és Mészáros András volt.

Duda Éva koreográfiájában újrateremtette a cirkusz világának minden szegmensét Fotó: Urbán Ádám / Fővárosi Nagycirkusz

Duda Éva koreográfiájában a legszembetűnőbb az volt, hogy  a táncosoknak nemcsak a cirkuszi világ dinamikáját sikerült a mozgások révén visszaadniuk, hanem fokozták is a hangulatot, egyre nagyobb lett a ramazuri. Jó látni néha olyan táncelőadást is, amely az élet öröméről, az élni akarásról szól. Azokról a pillanatokról, amikor az ember belefeledkezhet a látványba. Egészen biztosak lehetünk abban, hogy aki a kortárs táncért jött a Fővárosi Nagycirkuszba, az beleszeretett ebbe a világba is, aki pedig a cirkusz rajongótáborához tartozott, az életre szóló élményben részesülhetett mind a kortárs tánc, mind pedig az improvizációra épülő igényes zenei előadás révén.