„Hiszen nem is a lövés a vadászat. A puska elsütése csak kicsengése, emberállati kiélése a vadászatnak. Mert a vadászat – áhítat.”– olvashatjuk az egyik kiállítóterem falán a Capa-központban Széchenyi Zsigmond sorait. A magyar vadász, utazó, író a magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, amely a Természettudományi Múzeumban található.
Kovács Zoltán, a Vadászati és természeti világkiállítás kormánybiztosa megnyitó beszédében elmondta, hogy a világkiállításhoz kapcsolódó, szinte megszámlálhatatlan mennyiségű program közül a Capa-központ Széchenyi Zsigmond alakját megidéző tárlata az egyik önálló kezdeményezés. Emlékeztetett arra, hogy 1500 programelem mutatja be a magyar vadászati kultúra keresztmetszetét a Hungexpón 75 ezer négyzetméteren, valamint három kiemelt és több mint 530 további vidéki helyszínen beszélnek a magyar vadászati kultúráról. Az egyik céljuk azokat a személyiségeket megtalálni, akiknek a kultuszát építeni érdemes.
A magyar vadászati kultúrából három alakot mindenképp érdemes kiemelni, közülük is Széchenyi Zsigmond talán az első
– emelte ki a kormánybiztos. Róla készült először film a világkiállítás alkalmából, azóta a Kittenberger Kálmán és Fekete István életét megidéző filmeket is bemutatták. Széchenyi Zsigmond alakja nemcsak egyénisége és vadásztevékenysége révén emelkedik ki, hanem mert élete utolsó szakaszában letette a puskát– nem megtagadva a vadászatot – és fényképezőgépre cserélte.
Felismerte ugyanis, hogy az átalakuló világban az ember felelőssége hogyan jelenik meg új formában – hangsúlyozta a Kovács Zoltán. Emlékeztetett arra, hogy Afrikában Széchenyi Zsigmond életében radikálisan megváltozott a vadvilág helyzete, csaknem helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Ő azonban szerette volna felhívni a figyelmet azokra az eszközökre, amelyekkel meg lehet állítani a mérhetetlen emberi felelőtlenséget – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy a XX. század második felében több afrikai ország teljesen betiltotta a vadászatot, ám azóta bebizonyosodott:
a felelős, fenntartható vadászat a vadállomány megőrzésének záloga.
Kőrösi Orsolya, a Capa-központ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy van egy olvasata, amiről szól a kiállítás. Túl Széchenyi Zsigmond érdekes életén, tudományos munkásságán, könyvein ez a kiállítás a vadászszenvedélyről és a gyűjtőszenvedélyről szól, amit különösen az ért meg, aki maga is vett már részt vadászaton. Virágvölgyi István, a kiállítás kurátora felidézte, hogy néhány hete, szeptember 6-án hunyt el Széchenyi Zsigmond özvegye, Hertelendy Margit, aki sokat segített nekik a kiállítás létrehozásában, sok képet bocsátott rendelkezésükre. Az íróval közös életük képkockáinak vetítésével emlékeztek Manga nénire. A november 28-ig látható kiállítás szakértője Gyorgyevics Tamás, Széchenyi Zsigmond életrajzírója, szakmai partnere pedig a Magyar Természettudományi Múzeum.
Borítókép: Gróf Széchenyi Zsigmond vadász-író fényképei a Capa-központban. Fotó: Teknős Miklós
