időjárás 11°C Friderika 2021. September 20.
logo
Csordul a csepp címmel megjelent Toót-Holló Tamás királyregény-trilógiájának utolsó kötete

Nem szabályos történelmi regény megvillant szemű királyunkról

Bényei Adrienn
2021.09.06. 13:31 2021.09.08. 16:30
Nem szabályos történelmi regény megvillant szemű királyunkról

Mátyás király még most is él, nincs oda az igazság – szűrhetjük le Toót-Holló Tamás Csordul a csepp című regényét olvasva. Él és találkozunk vele a Királyok Hegyén, a mindenkori, öröktől fogva létező Aranykorban, a magyarok mitikus idején. Ebben az elvarázsolt, időn túli világban jól megfér egymással a halhatatlanság, az alkimista mágia és a szimfonikus progresszív rock. Átélhetjük kapcsolatát Podjebrád Katalinnal, Szép Ilonkával és az okos lánnyal. Ismerős alakok, ismerős helyek, ismerős meseelemek izgalmas, posztmodern stílusban. A mű tucatnyi befejezését olvashatjuk és a kötet végén, négy QR-kóddal felvezetve négy soundtrack vár, melyek Mátyás király legvagányabb rocktörténelmi és underground produkcióit, legszebb magyar népdalait és legkedvesebb Pilinszky-verseit rejtik.

Az ünnepi könyvhét alkalmából a Cédrus Művészeti Alapítvány kettős könyvbemutatóján Bán János (Bán Mór) író és Toót-Holló Tamás író, a Magyar Nemzet főszerkesztője közös irodalmi estet tartott. Bán János az Ezer rege könyve című, a magyar mondavilág kincseit sorra vevő sorozatának második kötetével jelentkezett a keleti szél harcosait köszöntve, amiről egy másik tudósítás született lapunk hasábjain. Toót-Holló Tamás pedig metatörténelmi királyregényeinek trilógiáját zárta le Mátyás király alakját megidéző művével. A pódiumbeszélgetésen az egymást kérdező, egymás könyvbemutatóját moderáló szerzők szavait két kiváló muzsikus, a Magyar Rhapsody Projekt két szellemi vezetője, Bársony Bálint és Elek Norbert egészítette ki lenyűgöző előadásával.

Bársony Bálint és Elek Norbert   Fotó: Velicskó Péter

A regény elején Hamvas Bélától idéz a szerző, aki úgy tartotta, Mátyás azért szent királyaink egyik legjelesebbje, mert egyike volt ő is a megvillant szemű királyoknak, akik feltépték a világot, hogy lássanak. Egyedül nekik volt tudatuk az aranykorról. „Toót-Holló Tamás metatörténelmi királyregényei is ezekkel a világot feltépő, királyi tekintetekkel néznek a világra: most már harmadjára, s ezzel a Forrás Könyve összefoglaló címet viselő trilógiát le is zárva. Ahogy korábban Nimród király két fiát, Hunort és Magort (Csobban a víz), később László királyt (Csillan a hab), most pedig Mátyás királyt (Csordul a csepp) is megszólítva és megszólalni hagyva. Hagyva azt is, hogy a királyaink ne csak a történelmi múltban, hanem most is, a szüntelen jelen szüntelen teremtésében is velünk legyenek” – olvashatjuk a könyv borítóján. 

A műről való beszélgetést egy erős, magával ragadó felütéssel kezdte Toót-Holló Tamás, utalva arra, ami mindkettőjük alkotói módjára jellemző: – Töredékekben áll rendelkezésünkre olykor a magyar ősiség, sokszor kell rekonstrukciót végrehajtanunk. Mi kell ehhez? Bátorság, alkotóerő, kreativitás, de ez nem minden. A vér joga számít: magyarnak születni, benne élni mindenestől ebben a kultúrában. Ez feljogosít arra, hogy akár több ezer évre visszamenőleg is kiegészítsük a történetet – mondta mély meggyőződéssel. 

Fotó: Bényei Adrienn

A hallgatóság számára elmagyarázta a szerző, mit is jelent az, hogy metatörténelmi királyregényeket ír. Nem a történelmi tények az elsődlegesek számára, hanem a magyar kulturális emlékezetben megőrzött mitikus elemek, vagyis a királyoknak nem a cselekedetei, hanem a legendái. Ez a metatörténelmi látásmód egyébként azt is megengedi számára, hogy teljes anakronizmussal élve a királyainkat mai, modern élmények körébe is átvezesse, s így őket saját, személyes hőseivé, néha pedig alakmásaivá tegye. A Mátyás király körüli mondák közül kiválasztotta a Szent Ilona-legendát, annak minden elhallgatott, nehezen megmutatható részletével együtt, másrészt az okos lány legendáját. – Ezek a hiedelemmondák és történelmi legendák íróként elsősorban azért vonzanak, mert ezeket újragondolva nem szabályos történelmi regényt írhatok, hanem az emberi lélekben tehetek merőben személyes utazásokat. Számomra ezek a történetek teljesen modern módon feldolgozható helyzetekkel szolgálnak, s ezeknek a jelenben is naprakész átélését bármikor megengedem magamnak. Így aztán például a Mátyás királyról szóló regényemben olyan, a tér és az idő rendjét felborító jelenetek is helyet kapnak, mint egy lengyelországi autóút, egészen a Balti-tenger partján vándorló dűnékig – sorolta az író. – Mindig találok egy belépési pontot. Mátyásról tudjuk, hogy vannak udvari mágusai. Így könnyen érthető, hogy egy alkimista mutatvány révén ma is él Mátyás és vele együtt fia, a valójában pár napot élt Hunyadi N. herceg. Összeraktam egy fikcióban a Királyok Hegyén élő alakokat, hogy együtt legyenek ebben a varázslatban, velem együtt. 

Páratlan szellemi kalandként éli meg a szerző ezt a munkát. Úgy véli,

a konzervatív attitűd a legvagányabb lázadás ma. A tisztelet kultúrája pártján áll, de vagány dolgokat visz véghez.

Elárulta, hogy szintet akart lépni a harmadik királyregénnyel. Az anakronizmusban sem jutott el még idáig soha, illetve a monológokkal építkezés is idetartozik. Önmaga határait kereste, és megtalálta. 

Arra a kérdésre, mi jöhet ez után, mosolyogva válaszolt Toót-Holló Tamás Egészen konkrét formát öltött színpadi zenés darabom, az Aranyhajú hármasok, amelynek szövegkönyvét és dalait az egyik leghíresebb érckori példázatunk, az aranyhajú gyermekek magyar üdvtörténete nyomán írtam. Az aranyhajú gyermekekről – s velük együtt a mitikus magyar aranykorról – szóló tanulmánykötetem alapján születik a zenés színpadi mű. Ez egy sodró lendületű rítusjáték lesz, amely a magyar megmaradás szűnni nem akaró erejét mutatja fel. Az aranyhajú gyermekek története Toót-Holló Tamás felfogása szerint nem más, mint az első magyar nemzeti sorstragédiánk rejtve rejtező leírása. A szerző ennek megfelelően az aranyhajú gyermekekben a magasban lévő haza kincses hírvivőit fedezi fel, ősmítoszként azonosítható történetükben pedig a magyar ősvallás egyik rejtve rejtező emlékét, táltoshitű őseink valaha volt napkultuszát ragyogtatja fel.

Borítókép: Toót-Holló Tamás és Bán Mór a kettős könyvbemutatón. Fotó: Velicskó Péter