Sorsunk végső értelme

Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabjának bemutatójával és koncertekkel készült a Magyar Állami Operaház az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Az oratoriumi játékot ma 16 órakor is megtekinthetik az Eiffel Műhelyházban, a sorozat pedig holnap, a kongresszust záró ünnepi Statio Orbis misén ér véget, ahol Ferenc pápa jelenlétében Kodály Zoltán Budavári Te Deuma csendül fel a Hősök terén, jeles operaénekesek, valamint az Opera Zenekar, Énekkar és a magyar katolikus egyházi énekkarok egyesített kórusa előadásában.

20210907 budapest Eiffel Műhelyház Bánffy-terem az aranymuves boltja fotosproba havran zoltan magyar nemzet

Karol Józef Wojtyła, Szent II. János Pál néven nemcsak a történelem egyik legismertebb és legkedveltebb pápája volt, hanem a reneszánsz korszak óta ő volt az első költő pápa. Tehetsége már korán megmutatkozott, első verse 13 éves korában jelent meg egy krakkói hetilapban. 1939-ben adták ki első verseskötetét – ekkor még nincs húszéves – Szláv könyv címen. Verseiben a reneszánsz életérzés köszön vissza: a létezést és a természettel harmóniában együtt élő embert dicsérte, a lengyelséget és a kereszténységet szorosan összekapcsolva. De nem csak a költészetet szerette, rajongott a színházért, fiatal korában amatőr színjátszó volt, és számos színdarabot is írt. Egy idő után érdeklődésének középpontjába az emberi kapcsolatok lényege és a társadalomban élő egyén került. Pappá szentelése, vagyis 1946 után, vallási témájú írásaival ellentétben, szépirodalmi művei már álnéven jelentek meg, sőt ilyen irányú tevékenységéről csak legközelebbi barátai tudtak.

 A zenés dráma az Operaház és a Vörösmarty Színház együttműködéséből született. Fotó: Havran Zoltán

Andrzej Jawien néven jegyezte 1960-ban kiadott egyik legismertebb színpadi művét, Az aranyműves boltját. Akárcsak többi darabjában, ebben sincs szó vakhitről vagy vallási türelmetlenségről. A mű, amelynek témája a szerelem és a házastársi szeretet, lelkészi és tanári tapasztalataiból ihletődött, mondandójának lényegét az alcímben így fogalmazta meg a szerző: „Elmélkedés a házasság szentségéről, olykor drámai fordulatokkal”. A háromfelvonásos dráma három idősíkon játszódik, és három pár történetét mutatja be egymásba fonódó monológokon keresztül. Érdemes megemlíteni, hogy ez a forma megjelenésekor az újdonság erejével hatott Lengyelországban, és olyan alkotókkal említették együtt Wojtyłát, mint Harold Pinter vagy Samuel Beckett. Megjelenése után két évtizeddel, 1980-ban Londonban volt a darab színházi ősbemutatója, csak az ezt követő években adták elő Lengyelországban is. A nyugati koprodukcióban készült filmet (La Bottega dell’orefice, illetve The Jeweller’s Shop) Európa közép-keleti régiójában csak 1989-től kezdve vetítették. A Magyar Televízióban 1991-ben, a pápa látogatása előtt láthattuk. Soós Péter 1995-ben tévéjátékot készített Az aranyműves boltjából, 2011-ben Budapesten a kecskeméti színház vendégjátékaként találkozhattunk a színpadi művel.

 Krzysz­tof Penderecki zeneszerző alkotásaiból válogattak kísérőzenét az előadáshoz. Fotó: Havran Zoltán

Az Eiffel Műhelyházban most látható zenés dráma az Operaház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház együttműködéséből született. Az előadást Szikora János nemcsak rendezőként, hanem látványtervezőként is jegyzi. (Szikora harminc évvel ezelőtt, II. János Pál első magyarországi látogatásakor egy másik Wojtyła-művet vitt színre: A mi Urunk festője című drámát a Pécsi Nemzeti Színházban játszották.) Mivel a szerző nem tanmesét vagy példabeszédet fogalmaz meg Az aranyműves boltjában, ezért a rendező is arra a kérdésre helyezte a hangsúlyt, hogy mitől működik jól egy házasság. Ókovács Szilvesztertől, az Opera főigazgatójától származik az ötlet, hogy a Karol Wojtyłával baráti viszonyt ápoló Krzysz­tof Penderecki zeneszerző alkotásaiból válogassanak kísérőzenét az előadáshoz. Ezek a kortárs zenei betétek segítenek az álomszerű képek befogadásban és továbbgondolásában.
Az aranyművesnek, akihez jegygyűrűért térnek be a párok, különleges mérlege van, amely nemcsak hogy nem méri egyesével, csak párban a gyűrűk súlyát, de „nem méri a fémet, csak az ember létét és sorsát”. Érdemes megismerkedni Teréz (Tóth Ildikó), Anna (Varga Gabriella) és Mónika (Ballér Bianka), valamint András, Kristóf (mindkettejük szerepé­ben Kovács Tamás ) és Ádám (Gáspár Sándor) sorsát, és elgondolkodni az összetartozás és a szeretet fontosságáról. És ne feledjük az aranyműves szavait: „Minden emberben megvan az adottság, hogy szeretetével betöltse a létét. A ti sorsotoknak is ez a végső értelme.”
A ma délutáni előadást követően az évadban még három további alkalommal, a húsvéti időszakban, 2022. április 9-én, majd 17-én két alkalommal lesz újra látható Az aranyműves boltjának ez a különleges színrevitele.