A Coopera összefogásában a Magyar Művészeti Akadémia, a magyarországi Domonkos-rend és Szokolay Sándor szellemi örökösei támogatásával készül a nagyszabású opera-előadás, mely az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jön létre. Mind a hazai Domonkos-rendnek, mind a magyar kultúrának valódi ünnep az opera újbóli színpadra állítása, amely a budapesti bemutatót követően útjára indulhat vidéki és határon túli turnékra is. A középkori Margit-legenda alapján készült mű színpadon egyesíti a szerző 90-es évekbeli műveinek két fő irányát; tematikája egyszerre szakrális és magyar. A misztériumopera címszereplője Árpád-házi Szent Margit, akit édesapja, IV. Béla felajánlott Istennek, ha megmenti az országát a tatároktól. Margit vállalja a még születése előtt neki szánt küldetést.
Ünnepre készülnek a Margitszigeten a misztériumoperával. Gemza Péter rendezőt kérdeztük az előadással kapcsolatos érzéseiről, gondolatairól. – Érdekes volt a nyaram, mert olyan családi utazáson vettünk részt, ahol a Domonkos-rend szakrális helyére jutottunk el, Mária Magdolna sírjához, amit Franciaországban őriznek – osztotta meg élményüket a rendező. – A Domonkos-rend nagyon erős és meghatározó része a kereszténységnek Magyarországon is. Amikor elvállaltam a darab rendezését, még nem tudtam, hogy ilyen évforduló következik, pedig ez különös súlyt adott a munkánknak. Olyan hagyomány ez, amire az egész kultúránk épül. Az operában annak az útnak az állomásait követhetjük végig, melynek során a Domonkos-rendi apáca, Margit áldozata beteljesedik. Ez tehát egy életút bemutatása, egy életé, amely a hazának szentelte magát. Margit Istennel folytatott beszélgetéseit olvasva, az imákon keresztül tudtam közel kerülni hozzá. Nagyon tiszta és erős női alak rajzolódott ki bennem. Nem egy naiv áldozat, hanem saját maga alakítja tudatosan, erős hittel, akarattal az életét. Margit nemcsak megértette az áldozatot, hanem fel is vállalta, sőt továbbvitte. Kitartott élete végéig a hitében, még akkor is, amikor mindenki elgyengült, viszályok dúltak körülötte. Képes volt ezt az áldozatot olyan szintre emelni, hogy méltó legyen a jézusi áldozathoz. Óriási példa arra, hogyan is lehet élni, milyen áldozatot képes az ember vállalni és az be is teljesül.
Arra a kérdésre, miként sikerül ezt az életutat átadni színpadon, Gemza Péter meggyőződéssel válaszolt: – Sikerül, hiszen nagyon tehetséges csapat vesz körül. A díszlet, a jelmez, a szólisták kiválók. Horti Lilla elképesztően tehetséges énekes, és mint színész is remek. Számomra nagyon izgalmas a játék a vallási rítust megjelenítő nagy, liturgikus tömegjelenetek és a szenvedő, a boldog, a gondolkodó embert bemutatók között. Felemelő érzés ezzel a témával foglalkozni – mondta Gemza Péter.
Az 1995-ös, Erkel Színházban bemutatott darab és a mostani közötti különbségről Gemza Péter úgy véli, egy erősebb női karaktert lát a főszereplőben. Az akkori előadásban olykor gyermekdeden viselkedett Margit. Ő erősebbnek, tudatosabbnak látja a főhőst.
Szokolay Sándor kimondott célja volt a darabbal a nemzet morális megújítása. Gemza Péter úgy látja, hogy egy ilyen darabot akkor érdemes bemutatni, ha megmarad ez a cél. – Az eredeti Szokolay Sándor-gondolatnak mindenképpen át kell jutnia – mondta a rendező. – Dramaturgiailag úgy van megfogalmazva, hogy példabeszéddé válik és ehhez kapcsolódik az oratórikus jelleg. Az is a célja, hogy egy élet példáján keresztül megfogalmazzon olyan dolgokat, melyek révén megértjük: a szenvedést nem tudjuk elkerülni. Az áldozat nagyobb érték, mint a siker. Ahhoz, hogy egy nagyobb egység működjön, néha áldozatokat kell hozni, és ezeket az egyéneknek kell meghozniuk, nem egy közösségnek. A kitartás, a hit ereje akár királyokat is térdre kényszerít és országokat tud megmenteni.
A fényhatás fontos eleme az előadásnak. Megjelenik benne a fény, Isten, sőt azt is beleírta a mester, hogy Isten beszél Margithoz. Csak a fény tudja őt elérni, a sötétség csak hátrálni tud. Nincs olyan, hogy a sötétség terjed, az csak a fény hiánya lehet. Ezt a gondolatot hordoznia kell a darabnak.
A szakma olyan neves szereplőit sikerült megnyerni az előadáshoz, mint a Kossuth- és Liszt-díjas Kovács János, aki a produkció művészeti tanácsadója; a bemutató karmestere Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója. A produkcióhoz zenei tanácsadóként csatlakozott Bátor Tamás,
a Müpa koprodukciós igazgatója, operaénekes, aki Béla király szerepét is énekli majd ebben a rendezésben, épp úgy, mint a Szokolay-mű 1995-ös bemutatóján. Az előadás mellé állt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Kodály Kórus Debrecen is. A címszerepet
a Junior Príma díjas Horti Lilla, a fiatal operageneráció egyik legkiemelkedőbb alakja formálja majd meg, a szereposztás továbbá olyan neveket vonultat fel – többek között –, mint a Liszt-díjas, Érdemes Művész, Kiváló Művész Németh Judit, a Liszt-díjas Wiedemann Bernadett vagy a nemzetközi színpadokon is ismert Fodor Bernadett.
Borítókép: az Árpádházi királylány legendája ihlette templomi üvegablak. Forrás: Köztérkép
