Újra színpadra állítják Szokolay Sándor operáját

Szokolay Sándor Margit, a hazának szentelt áldozat című művét mutatják be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon szerdán. A darab két évforduló miatt is aktuális. A nagyszabású opera-előadás célja méltó módon megemlékezni a Domonkos-rend magyarországi letelepedésének nyolcszázadik és a szerző születésének kilencvenedik évfordulójáról. Gemza Péterrel, a debreceni Csokonai Színház igazgatójával, a darab rendezőjével beszélgettünk.

Gemza Péter a debreceni Csokonai Színház igazgatója rendezi az előadást   Fotó: Havran Zoltán

Arra a kérdésre, miként sikerül ezt az életutat átadni színpadon, Gemza Péter meggyőződéssel válaszolt: – Sikerül, hiszen nagyon tehetséges csapat vesz körül. A díszlet, a jelmez, a szólisták kiválók. Horti Lilla elképesz­tően tehetséges énekes, és mint színész is remek. Számomra nagyon izgalmas a játék a vallási rítust megjelenítő nagy, liturgikus tömegjelenetek és a szenvedő, a boldog, a gondolkodó embert bemutatók között. Felemelő érzés ezzel a témával foglalkozni – mondta Gemza Péter. 
Az 1995-ös, Erkel Színházban bemutatott darab és a mostani közötti különbségről Gemza Péter úgy véli, egy erősebb női karaktert lát a főszereplőben. Az akkori előadásban olykor gyermekdeden viselkedett Margit. Ő erősebbnek, tudatosabbnak látja a főhőst.
Szokolay Sándor kimondott célja volt a darabbal a nemzet morális megújítása. Gemza Péter úgy látja, hogy egy ilyen darabot akkor érdemes bemutatni, ha megmarad ez a cél. – Az eredeti Szokolay Sándor-gondolatnak mindenképpen át kell jutnia – mondta a rendező. – Dramaturgiailag úgy van megfogalmazva, hogy példabeszéddé válik és ehhez kapcsolódik az oratórikus jelleg. Az is a célja, hogy egy élet példáján keresztül megfogalmazzon olyan dolgokat, melyek révén megértjük: a szenvedést nem tudjuk elkerülni. Az áldozat nagyobb érték, mint a siker. Ahhoz, hogy egy nagyobb egység működjön, néha áldozatokat kell hozni, és ezeket az egyéneknek kell meghozniuk, nem egy közösségnek. A kitartás, a hit ereje akár királyokat is térdre kényszerít és országokat tud megmenteni.
A fényhatás fontos eleme az előadásnak. Megjelenik benne a fény, Isten, sőt azt is beleírta a mester, hogy Isten beszél Margithoz. Csak a fény tudja őt elérni, a sötétség csak hátrálni tud. Nincs olyan, hogy a sötétség terjed, az csak a fény hiánya lehet. Ezt a gondolatot hordoznia kell a darabnak.
A  szakma olyan neves szereplőit sikerült megnyerni az előadáshoz, mint a Kossuth- és Liszt-díjas Kovács János, aki a produkció művészeti tanácsadója; a bemutató karmestere Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója. A produkcióhoz zenei tanácsadóként csatlakozott Bátor Tamás,
a Müpa koprodukciós igazgatója, operaénekes, aki Béla király szerepét is énekli majd ebben a rendezésben, épp úgy, mint a Szokolay-mű 1995-ös bemutatóján. Az előadás mellé állt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Kodály Kórus Debrecen is. A címszerepet
a Junior Príma díjas Horti Lilla, a fiatal operageneráció egyik legkiemelkedőbb alakja formálja majd meg, a szereposztás továbbá olyan neveket vonultat fel – többek között –, mint a Liszt-díjas, Érdemes Művész, Kiváló Művész Németh Judit, a Liszt-díjas Wiedemann Bernadett vagy a nemzetközi színpadokon is ismert Fodor Bernadett.

Borítókép: az Árpádházi királylány legendája ihlette templomi üvegablak. Forrás: Köztérkép