A magyar jogi népszokásoktól a bányaiparig

Az egy évszázada született Tárkány Szücs Ernő nemcsak a magyar népi jogszokásokat kutatta és dolgozta föl példás alapossággal, de a hazai bányajogi szabályozások megalkotásának is részese volt, s személye Németh László egyik regényalakjának mintájául szolgált.

Miklós Péter
2021. 10. 13. 6:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tárkány Szücs Ernő 1921. október 13-án Hódmezővásárhelyen született, majd a helyi Bethlen Gábor Gimnázium elvégzése után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult jogot. Kutatóként első munkáiban a Kalotaszeg, illetve a Hódmezővásárhely melletti Mártély népi jogéletét dolgozta föl. A második világháború után szülővárosában tevékenykedett: a helyi népi elkötelezettségű értelmiségieket tömörítő kulturális szervezet, a Tornyai Társaság egyik titkára volt és bábáskodott annak folyóirata, a Puszták Népe megjelenése körül. Ebben az időben került baráti kapcsolatba Németh Lászlóval, aki a vásárhelyi világot megörökítő Égető Eszter című regényének egyik szereplője, Szűcs Bandi figuráját mintázta róla.

Az 1950-es években távozni volt kénytelen Hódmezővásárhelyről. Budapestre költözött, ahol több minisztériumban is dolgozott. Ezen, a gyakorlati jogalkotásban és jogalkalmazásban eltöltött évei eredményeként jelent meg társszerzőkkel írott könyve a magyar bányajogról. Előbb meghívott előadóként, később címzetes egyetemi tanárként oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem több karán. 1975 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa volt. Több évtizedes, alapos és hiánypótló kutatómunkájának összegzése volt az 1981-ben kiadott Magyar jogi népszokások című, mintegy ezeroldalas monográfiája. 1984. július 10-én hunyt el Budapesten. Földi maradványai a hódmezővásárhelyi Kincses temetőben nyugszanak. 

Tárkány Szücs Ernőnek a magyar népi jogéletet kutató munkássága napjainkban is nagy megbecsülésnek örvend. Ennek egyik jele, hogy a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának (Szekszárd) keretein belül Nagy Janka Teodóra professzor asszony vezetésével működik – s komoly tudományszervező és publikációs tevékenységet folytat – a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport. Hódmezővásárhelyen születése centenáriuma alkalmából több szervezet együttműködésében nemzetközi tudományos tanácskozás került megrendezésre nemrégiben, s októbertől tér viseli nevét szülővárosában. Erre az alkalomra jelent meg fő művének harmadik kiadása, amelyhez Áder János köztársasági elnök előszót, Varga Judit igazságügy-miniszter pedig köszöntőt írt, s idegen nyelvű (eredetileg németül és angolul kiadott) tanulmányainak gyűjteménye. 

Borítókép: Dr. Tárkány Szücs Ernő (1921–1984) bronz portrédomborműve a Tárkány-palota homlokzatán. Forrás: Köztérkép

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.