– Összesen 1163, André Kertész által készített fotográfia található az Egyesült Államokból érkezett hagyatékban, amelyeknek egy része már szerepelt kiállításon, de sok olyan felvétel is bekerült az anyagba, amely még soha nem került a nagyközönség elé – hangzott el a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott szerdai sajtótájékoztatón, amelyen kibontották a fotókat tartalmazó ládákat. Az 1163 fénykép nem egy gyűjtemény, hanem válogatás André Kertész eddig magántulajdonban levő fotóiból.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében André Kertész életútját felidézve elmondta, hogy a gyűjteménybe a művész ifjúkori alkotásai, Párizsba költözése előtt készített fényképei találhatók meg.
Mint fogalmazott, André Kertész a nemzetközi fotózás kiemelkedő alakja, kiállításai bejárták az egész világot. A gyűjtemény fotóinak nagy része André Kertész 1925-ös emigrációja előtti, magyarországi felvétel kontaktja, illetve vintázskópia, több mint százéves fotográfiák. Az anyag kisebb részét pedig a fotóművész élete utolsó évtizedében készített polaroid felvételei teszik ki.
– Óriási dolog egy múzeum életében, ha gyűjteménye ilyen nagyszerű anyaggal gazdagodhat
– hangsúlyozta L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, majd megköszönte a magyar kormánynak az anyagi támogatást, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerülhessen a magyar fotográfiatörténet egyik legnagyszerűbb alakjának életművéből az a rész, amely magyarországi tevékenységéhez szervesen kapcsolódik. A vételár 6,1 millió dollár (mintegy 1,8 milliárd forint) volt. A főigazgató hozzátette: bízik abban, hogy a tudományos feldolgozás, gyűjteményi katalogizálás és a digitalizáció után az anyagból a nagyközönség számára is hozzáférhető kiállítást tudnak szervezni.
A képek részben a New York-i székhelyű André és Elizabeth Kertész Estate tulajdonában voltak, részben André Kertész öccse, Jenő családjánál fennmaradt fotók közül valók. Az André és Elizabeth Kertész Estate a magyar vonatkozású fotótárgyegyüttest a magyar államnak ajánlotta fel megvételre. A felajánlott mintegy 21 ezer kép válogatását Robert Gurbo kurátor és Baki Péter, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója végezte.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020 júniusában a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg az anyag megvásárlásának lebonyolításával. Ez a folyamat (szakértői véleményekkel, szerződéskötéssel és a szállítás megszervezésével) ért véget 2021 szeptemberében.
Az anyag feldolgozásával teljesebb, izgalmas képet kaphatunk az alkotó indulásáról, kiderül, hogyan kezdett el fényképezni, milyen inspirációkból merített. A korai magyarországi felvételeken kirajzolódik a majdani fotóművész személyes kapcsolati hálója, első fényképeinek terei, családi és baráti viszonyaival, emberi és művészi eszmélésének helyszíneivel. Néhány fotográfia rögzíti a nagy háború galíciai, brajlai, albániai, budapesti és esztergomi pillanatait, valamint szerepel a képek között több önarckép vagy kettős önarckép is. A fényképek között 943 kontakt, 59 vintázs és 151 polaroid található meg, továbbá egy Kertésznek tulajdonítható kollázs az 1913–1923 közötti magyar felvételekből és kis személyes kép. A fényképek jelentős része kis méretű fotográfia, családi fénykép, számos esetben kontaktmásolat.
Kertészt ma a szubjektív, lírai dokumentarizmus fontos képviselőjeként tartják számon. Életműve mind a sajtófotóra, mind a fotóművészetre nagy hatással volt.
Legutóbbi – a magyarországi időszakra is kitérő – nagy retrospektív kiállítását Európában a Jeu de Paume megbízásából Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq rendezte 2010-ben. A tárlatot Párizs, Berlin és Winterthur után Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutatták egy évvel később. Ezen a kiállításon szerepelt már néhány a most megvásárolt fényképek közül, amelynek zöme azonban publikálatlan felvétel.
(A borítókép Mirkó István fotográfiája)
