A már nem a Rejtelmes rengeteghez tartozó kiállításból azt is megfigyelték a lányaim, hogy milyen állatok élnek a magyar erdőkben, és amikor a vadászat kérdésköréhez értünk, meg is tudtuk beszélni, hogy a vadász nem ok nélkül vadászik (az egyik lányom hozzátette, hogy egyébként a Hófehérkét se tudta lelőni). De akkor miért? Tették fel a kérdést, mire elképzeltünk egy erdőt, amely mondjuk csak háromszáz vaddisznót tud eltartani. Ám a vaddisznók elszaporodnak, ötszázan lesznek, így nem lesz elegendő táplálék nekik, ilyenkor a kétszázon felüli háromszáz élete is veszélybe kerül. Mit csinál ez esetben a vadász? No, ezt már a gyerekek is meg tudták válaszolni: arra figyel (példánknál maradva), hány vaddisznót tud eltartani az erdő.
Aztán a legkisebb lányom talált egy titokzatos kicsi ajtót is a múzeumba, de hamar kiderült, hogy mögötte nem a nyúl ürege van, hanem (valószínűleg) elektromos kábelek. Mindenesetre még azt is megtanulták a gyerekek, hogy a darazsak papírt képesek előállítani. Ezen aztán sokat gondolkodtunk is, hogy milyen érdekes, még a fészküket is papírból készítik, bár azt nem igazán értettük, mi történik, ha eső éri. Megtanultuk, melyik gomba mérgező, és a hangszóróra tapadva hallgattuk a bagolyhuhogást. Törtük a fejünket azon, vajon melyik testrészükkel ízlelnek a pillangók, és milyen színű a farkaskölykök szeme születéskor. Az utolsó állomás pedig éppen kellően furfangos volt, de akinek jó megfigyelőképessége (vagy kellő türelme) van, az meg tudja fejteni kortól függetlenül a rejtélyt. Így mindhárom lányom ajándékkal a kezében és élmények sorával térhetett haza. Az egyik még azt is mondta, hogy lesz majd mit mesélni az iskolában.
További információkat ITT találhatnak.
A borítókép Katona Vanda fotója.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!