A számos izgalmas program között öt filmes szakkönyvet is bemutat a 21. Filmtettfeszt Kolozsváron: van közöttük életrajzi írás, filmjogi útmutató, alkotói portrék gyűjteménye és filmtörténeti tanulmánykötet is. Több könyv Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas magyar filmes szakember nevéhez köthető, szerkesztőként, szerzőként dolgozott a kiadványokon, évek óta folyamatosan részt vesz a fesztivál programjában, de idén a Filmgalopp nevű versenyszekció zsűritagjaként is jelen van. A szakember lapunknak elmondta, hogy
nagyon sorszerű, hogy Janovics Jenő városában pont négy a magyar producerekkel vagy a produceri munkával összefüggő kötetet mutathatok be.
Mind az négy kötet 2020–2021-ben jelent meg. Film és jog a gyakorlatban és a Magyar producerek I. Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének hiánypótló kiadványai. A Film és jog kötet a filmalkotás folyamatának jogi vonatkozásait tárgyalja, kitekintve az Egyesült Államok joggyakorlatára, míg a Magyar producerek kötetben kortárs alkotók az oktatás számára is felhasználható módon munkájuk szerepéről, helyzetéről, a magyar mozgókép jelenéről és jövőjéről beszélnek.
Kollarik Tamás lapunknak arról is beszélt, hogy úttörő munkájuk volt Takó Sándor egyetemi oktatóval Zukor Adolf és William Fox önéletírásainak hazahozatala, amely a Magyarok Hollywoodban könyvsorozat első két darabja. A két hollywoodi stúdióóriás, a Paramount Pictures és a 20th Century Fox alapítóiról méltatlanul keveset tudunk, de szerencsére filmet is terveznek összeállítani.
– Több éves munkánk van a Zukor és Fox filmben már eddig is, reméljük rövidesen a nézők is láthatják, amelynek természetesen lesznek erdélyi kitekintései is, hiszen például egy időben Hollywood kialakításával Kolzsváron Janovics stúdiót épített, a korabeli újságok a szomszédos Szászfenest pedig „Mozifalvának” keresztelték
– magyarázta Kollarik.
Janovics Jenő, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, az erdélyi és a magyar nemzeti filmgyártás több figyelmet és elismerést érdemlő ikonikus személyisége. Janovics az első magyar filmes világsiker, a Sárga Csikó című film producere, a Filmtettfeszt a fődíját is a filmről nevezte el. Olyan úttörő filmesek indultak el a műhelyéből, mint a Casablanca című film későbbi rendezéséért Oscar-díjban részesülő Kertész Mihály (Michael Curtiz), vagy a később a brit filmgyártás úttörőjeként elhíresült Korda Sándor (Sir Alexander Korda). A korszak színészóriásai szerepeltek filmjeiben, a legendás Blaha Lujza is játszott nála.
– A fesztivál főszervezőjét Zágoni Bálintot még mint a Magyar Média Mecenatúra program vezetője ismertem meg. Több filmjét is támogattuk, két nagyon értékes, azóta már több egyetemen szakanyagként szereplő filmet is készített a kolozsvári filmgyártás kezdeteiről, Janovics Jenőről – fejtegette Kollarik. Janovics több szállóigévé vált mondása mind a mai napig aktuális:
„Ez a kicsi ország a maga szűkre határolt nyelvterületével csak valami különleges stílussal, (…) valami zamatos eredetiség színében vonhatja magára a külföld figyelmét”.
Kollarik Nemeskürty István mellett példakép értékűnek tartja Janovics életművét: „egész életében szolgálta a magyarság és a filmügyét, az Ő szívében ez összeért”.
Kollarik és Zágoni másfél éve megkezdte a munkát, az anyaggyűjtést egy nagy Janovics monográfiához, amely kapcsán már egy tanulmányt is jegyeztek, a kiadás alatt lévő A közép-európai kulturális identitás ráerőltetett elemei (1920−2020) című kötetben, amelyet az akadémia kutatóintézete angol nyelven Európa számos országába is eljuttat. Kollarik több cikket és tanulmányt is írt a témában, valamint elmondta, hogy „felelősségünk és kötelességünk is megemlékezni a nagyokról jövőre az egyik legnagyobb magyar filmes, Csupó Gábor 70 éves lesz, kötet jelenik meg róla, két éve dolgozunk ezen, valamint, ahogy illik Janovics születésének 150. évfordulójára is megkezdtük időben a munkát”. A kötetet többszerzős műnek tervezik a legkiválóbb erdélyi szakemberek felkérésével, Zakariás Erzsébet a korszak legjobb ismerőjének megkeresésével, de támaszkodva a korábbi kutatók fantasztikus munkáira, gondolva itt a magyar némafilm nagy szakértőjére Balogh Gyöngyire is.
(A borítókép Bach Máté felvétele)
